Te vagy a Krisztus

Először is: higgyenek Jézus Krisztusban.

Az élet kenyeréről szóló prédikációt követően az Úr tanítványai közül sokan nehezen fogadták el az Ő tanításait és tanát, és „visszavonulának… és nem járnak vala többé ő vele”. Jézus ezután a Tizenkettekhez fordult, és feltett egy szívszorító kérdést: „Vajjon ti is el akartok-é menni?”

Péter így válaszolt:

„Uram, kihez mehetnénk? Örök életnek beszéde van te nálad.

És mi elhittük és megismertük, hogy te vagy a Krisztus, az élő Istennek Fia.”

Ahogy azt Péter példázta, a hit jelentése: „Hinni valakiben, illetve elfogadni valamit mint igaz dolgot”. Ahhoz, hogy a hitünk szabadításhoz vezessen, az Úr Jézus Krisztusnak kell a középpontjában állnia. Hitet gyakorolunk Jézus Krisztusban, amikor bizonyosságunk van arról, hogy Ő létezik, értjük az Ő valódi jellemét és természetét, valamint tudjuk, hogy az Ő akarata szerint igyekszünk élni.

Szeretett prófétánk, Russell M. Nelson elnök kijelentette: „A Jézus Krisztusba vetett hit az alapja mindannak, amit hiszünk, és ezen keresztül árad az isteni erő”.

Miként segíthetünk a gyermekeknek megerősíteni a Jézus Krisztusba vetett hitüket és hozzáférni az Ő isteni hatalmához? Elég csak magára a Szabadítónkra tekintenünk.

„[Az Úr ] beszélt a néphez, mondván:

Íme, én Jézus Krisztus vagyok…

Keljetek fel, és jöjjetek hozzám…

És lőn, hogy a sokaság odament, és az oldalába bocsátották a kezeiket, és érezték a szögek nyomait a kezeiben és a lábfejeiben; és ők így tettek, egyenként odamenve…, és a szemükkel láttak, és a kezeikkel éreztek, és bizonyossággal tudták, és bizonyságot tettek arról, hogy ő az”.

Arra kérlek benneteket, gondolkodjatok el azon, miként nézhet ki ez a kisgyermekek életében. Hallanak bizonyságokat Jézus Krisztusról és az Ő evangéliumáról? Látnak áhítatos, hódolatra késztető képeket az Ő szolgálattételéről és isteni voltáról? Érzik és felismerik, amint a Szentlélek bizonyságot tesz az Ő valóságáról és isteniségéről? Ismerik az Ő üzenetét és küldetését?

Másodszor: Tartozzanak Jézus Krisztushoz és az Ő egyházához.

Benjámin király népe hatalmas szívbéli változást tapasztalt meg, és szövetség által elkötelezték az életüket Isten akaratának a megtétele mellett. A szövetség miatt, amelyet Istennel és Jézus Krisztussal kötöttek, „Krisztus gyermekeinek…, az ő fiainak és leányainak” neveztettek. Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza tagjaiként szövetséges feladatunk az, hogy építsük az Ő királyságát és felkészüljünk az Ő visszatérésére.

Hogyan segíthetünk a gyermekeknek szent szövetségeket kötni és megtartani? A Jöjj, kövess engem! kézikönyvének az A és B függelékében található gondolatébresztő kérdések és leckék segíteni fognak felvértezni a családokat, valamint támogatni a tanítókat és vezetőket azon szent felelősségükben, hogy felkészítsék a gyermekeket az Isten szövetséges ösvényén leélt életre.

Harmadszor: Váljanak olyanná, amilyen Jézus Krisztus.

A Mormon könyvében a Szabadító így intette arra az újonnan elhívott tanítványait, hogy olyan pontosan utánozzák Őt, amennyire csak lehet: „Milyen embereknek kell hát lennetek? Bizony mondom nektek, hogy éppen olyannak, amilyen én vagyok.”

Miként segíthetünk a megkeresztelt és konfirmált gyermekeknek eleget tenni azon szövetséges felelősségüknek, hogy gyűljenek ők maguk és gyűjtsenek másokat is Jézus Krisztushoz? Az élethosszig tartó tanítványság megköveteli tőlünk, hogy „az ígének… megtartói legy[ün]k és ne csak hallgatói”.

Amikor az Úr legfiatalabb tanítványainak adtok felkéréseket, kérlek, ragadjatok meg minden lehetőséget, hogy vezessétek őket, mellettük járjatok és utat mutassatok nekik. Tanácskozzatok ezekkel a drága kicsinyekkel, amint felkészülnek a tanításra, a bizonyságtételre, az imádkozásra, illetve a szolgálatra, hogy magabiztosak legyenek és örömüket leljék a feladataik teljesítésében. Keressétek annak a sugalmazott módjait, ahogyan segítetek nekik megtudni, hogy ez az ő egyházuk és elengedhetetlen szerepük van a Szabadító visszatérésére való felkészülésben.

Amint Jézus Krisztus kerül az életünk középpontjába, örökre átalakul az, amire vágyunk és ahogyan vágyunk arra. A megtérés mindent megváltoztat! Megváltoztatja a természetünket, és „már nincs hajlandóságunk arra, hogy gonosz dolgot tegyünk, csak arra, hogy állandóan jót tegyünk”. Megváltoztatja, hogyan töltjük az időnket, használjuk a forrásainkat; mit olvasunk, nézünk, hallgatunk és osztunk meg. Még azt is megváltoztatja, milyen feleletet adunk egy hivatalos, felsőoktatási, életpályát meghatározó elbeszélgetésen.

Jézus Krisztus világosságával az életünk minden szegletét be kell töltenünk. Ha nem teszünk bizonyságot az Ő halandóság előtti isteniségének az igaz voltáról, az Ő isteni küldetéséről és az Ő börtönfalakat ledöntő feltámadásáról az otthonunkban és ezen egyház minden egyes gyűlésén, akkor a szeretetről, szolgálatról, őszinteségről, alázatról, háláról és könyörületről szóló üzeneteink nem többek derűs lelkesítő szavaknál arról, hogyan éljünk megfontoltan. Jézus Krisztus nélkül nincs hatalom a változásra, nincs kitűzhető cél, és nincs megbékélés az élet vajúdásaival. Ha felszínessé válunk a Jézus Krisztus-i tanítványságunkban, az katasztrófához vezethet a gyermekeink számára.

Amikor azt mondjuk a gyermekeinknek, hogy szeretjük őket, vajon azt is elmondjuk, hogy Mennyei Atyjuk és a Szabadítójuk, Jézus Krisztus szeretik őket? A mi szeretetünk megvigasztalhat és ösztönözhet, de az Ő szeretetük megszentelhet, felmagasztosíthat és meggyógyíthat.

Ez a Jézus ne legyen kitalált Jézus vagy leegyszerűsített Jézus vagy testetlen Jézus vagy felületes Jézus vagy ismeretlen Jézus, hanem legyen megdicsőült, mindenható, feltámadt, felmagasztosult, hódolatra késztető, hatalmas, Isten Egyszülött Fia, akinek hatalmában áll megszabadítani. Ahogy egy Fülöp-szigeteken élő kisgyermek egyszer elragadóan bizonyságát tette nekem: „Megéri megmenteni minket!” Az Ő szent nevében, „kit az Isten eleve rendelt [a nagy] engesztelő áldozatul”, Jézus Krisztus nevében, ámen.