Jakab levele

Jakab Mária fia és Jézus Krisztus egyik fivére volt. Jakab továbbá egyházi vezető volt Jeruzsálemben. Levelet írt Isten népének szerte a világon, hogy segítsen nekik Jézus Krisztus evangéliuma szerint élni.

Jakab 1:1

Jakab így írt: „Ha pedig valakinek közületek nincsen bölcsessége, kérje Istentől”. Sok évvel később egy Joseph Smith nevű fiú elolvasta ezeket a szavakat, és úgy döntött, imádkozik a kérdéseiről. Joseph Smith később ezt mondta: „Jakab bizonyságát igaznak találtam”. Isten megválaszolta Joseph imáját, és a miénkre is válaszolni fog.

Jakab 1:5; Joseph Smith története 1:11–17, 26

Jakab arról is írt, hogy figyelmesen meg kell hallgatnunk, amit mások mondanak, és igyekeznünk kell nem haragudni rájuk. Amikor haragosak vagyunk, nem szolgálhatjuk Istent.

Jakab 1:19–20

Jakab azt mondta, hogy nem elég csupán meghallani Isten szavát; aszerint is kell élnünk. „Az ígének pedig megtartói legyetek és ne csak hallgatói”.

Jakab 1:22

Jézus Krisztus követőjének lenni több annál, hogy csupán hiszünk Istenben – fejtette ki Jakab. Még az ördög is tudja, hogy Isten valóságos. Amikor fázó vagy éhes embereket látunk, ruházatot és ételt kellene nekik adnunk. Meg kell látogatnunk az özvegyeket és az árvákat. „A hit cselekedetek nélkül megholt” – írta Jakab.

Jakab 1:27; 2:14–20

Jakab azt is meg akarta tanítani a szenteknek, hogy kedvesen beszéljenek az emberekkel. Azt mondta, körültekintőnek lenni a szavainkkal olyan, mint egy lovat irányítani. Egy nagy lovat egy kantárral tudunk irányítani, amely a ló szájában lévő kis fémdarabhoz van rögzítve. Szavaink is aprónak tűnhetnek, de erőteljesek lehetnek.

Jakab 3:2–3

Jakab továbbá úgy fogalmazott, hogy szavaink uralása olyan, mint egy hajó kormányozása. Még ha a hajó nagy is és erős a szél, akkor is kormányozhatjuk a hajót egy nagyon kis kormányrúddal. A kormányrúd olyan, mint a szavaink. Nagyon sokat jelenthet, ha ellenőrzésünk alatt tudjuk tartani, amit mondunk!

Jakab 3:4–5

Jakab elmagyarázta, hogy a rosszindulatú szavak olyanok lehetnek, mint egy kis láng, amely nagy tüzet lobbant fel. Gyorsan elterjedhet, és sok fájdalmat okozhat. Ezért fontos, hogy ügyeljünk a szavainkra.

Jakab 3:5–6

Jakab azt írta, hogy a szánkat használjuk, amikor Mennyei Atyához imádkozunk. Néha azonban arra is használjuk a szánkat, hogy gonosz dolgokat mondjunk másoknak, akik Mennyei Atyánk gyermekei. Jakab szerint ennek nem kellene így lennie.

Jakab 3:9–10

Annak érdekében, hogy megtanítsa a szenteknek a kedves szavak használatát, Jakab azt tanította, egy forrás sem adhat friss vizet és keserű vizet is. A fügefa nem tud olajbogyót, a szőlő pedig nem tud fügét teremni. Ugyanígy, ha jóság és szeretet van a szívünkben, akkor a szavainknak is jóknak és szeretetteljesnek kell lenniük!

Jakab 3:11–18