Efézusbeliek 2:19–20; 4:11–14
A hit egységében
Jézus Krisztus prófétákon és apostolokon keresztül vezeti az egyházát
Jézus apostolai számos országban prédikálták az evangéliumát. Azok az emberek, akik hittek az evangéliumban, megkeresztelkedtek. Pál apostol azt szerette volna, ha mindenki szívesen látottnak érzi magát a Szabadító egyházában, még akkor is, ha különféle helyekről származnak.
Máté 28:19–20; Efézusbeliek 2:19
Pál levelet írt az epheszoszi szenteknek. Azt mondta, hogy amikor Jézus meghalt értünk, az olyan volt, mintha ledöntött volna egy falat, amely elválasztotta Isten gyermekeit. Nem számít, honnan jöttek, már nem voltak idegenek. Befogadhatják az evangéliumot, és Isten háznépéhez tartozhatnak, akárcsak egy nagy családban.
Efézusbeliek 2:11–19
Pál úgy fogalmazott, hogy az egyház olyan, mint egy erős épület. Az épületeknek szilárd alapra van szükségük. Az alap legfontosabb eleme a fő szegletkő. Az összes többi kő a szegletkőhöz igazodik. Jézus Krisztus az Ő egyháza szegletköve.
Efézusbeliek 2:20
Az egyház alapjának további részei a próféták és apostolok, akik bizonyságot tesznek Jézus Krisztusról. Az Úr minket mindannyiunkat is hív, hogy segítsünk felépíteni az Ő egyházát – tanítás, szolgálattétel, az evangélium megosztása által, és számos más módon.
Efézusbeliek 2:20; 4:11–12
Az egyházra szükség van – mondta Pál –, hogy minden embernek segítsen megismerni Jézus Krisztust. Jézus Krisztus egyháza ma a földön van, Jézus Krisztusnak, valamint az Ő prófétáinak és apostolainak szilárd alapjával. Az Ő egyházán keresztül növekedhetünk „a hit egységében”, és hasonlóbbá válhatunk Jézushoz.
Efézusbeliek 2:21–22; 4:13