A szőlőskerti munkások példázata

Jézus elmondott a tanítványainak egy példázatot, vagyis történetet, hogy segítsen nekik megérteni, milyen a menny királysága. A példázatban egy férfinak emberekre volt szüksége, hogy dolgozzanak a szőlőskertjében. Így aztán egyik kora reggel talált néhány munkást, akik beleegyeztek, hogy egész nap dolgoznak majd egy pénzérméért. Neki is láttak a munkának.

Máté 20:1–2

Három órával később a férfi további munkásokat fogadott fel. Megkérte őket, hogy dolgozzanak a szőlőskertjében a nap hátralevő részében. Megígérte, hogy tisztességesen megfizeti őket.

Máté 20:3–4

Három órával ezután még több olyan embert talált, akiknek munkára volt szükségük. Őket is megkérte, hogy dolgozzanak a szőlőskertjében.

Máté 20:5

Végül a nap vége felé a férfi másokat is talált, akiknek nem volt dolguk. Elmondták neki, hogy egész nap senki nem adott nekik munkát. A férfi megengedte nekik, hogy dolgozzanak a nap utolsó órájában a szőlőskertjében.

Máté 20:6–7

A munkanap végén a férfi kifizette a munkásokat. Egy pénzérmét adott azoknak, akik egy órát dolgoztak. Minden további munkásnak is egy-egy pénzérmét adott. Azok az emberek, akik egész nap dolgoztak, dühösek lettek. Azt gondolták, hogy több pénzt kellene kapniuk, mint mindenki másnak.

Máté 20:8–12

A férfi emlékeztette azokat a munkásokat, hogy ők beleegyeztek abba, hogy egész nap egy pénzérméért fognak dolgozni. Azt mondta, nem kellene haragudniuk, ha ő úgy dönt, hogy kedves lesz a többiekkel, akik a szőlőskertjében dolgoztak.

Máté 20:13–16