„Feltámadott!”

Jézus tanítványai a testét egy sírboltba helyezték. Többet szerettek volna tenni azért, hogy gondoskodjanak a testéről, de már majdnem sabbat volt. Eltervezték, hogy a sabbat után visszatérnek, hogy befejezzék a munkát.

Lukács 23:52–56

A Jézus halála utáni harmadik nap kora reggelén Mária Magdaléna és mások elmentek a sírbolthoz.

Lukács 24:1; János 20:1

Amikor odaértek, látták, hogy a sírboltot elzáró kő arrébb lett gurítva. Bementek a sírboltba, és Jézus teste nem volt ott.

Lukács 24:2–3; János 20:1

Mária szaladt, hogy elmondja Péternek és Jánosnak, hogy valaki elvitte Jézus testét. Péter és János a sírbolthoz futottak.

János 20:2–4

Amikor odaértek a sírbolthoz, Péter és János bementek. Látták, hogy Jézus teste eltűnt. A vászon, amelyet a testére tekertek, még mindig ott volt.

János 20:5–7

Péter és János hazamentek, Mária azonban sírva ott maradt. Benézett a sírboltba, és meglátott két angyalt. Megkérdezték tőle, hogy miért sír. Azt mondta, hogy valaki elvitte Jézus testét, és nem tudja, hová tehették.

János 20:11–13

Ezután odajött Jézus, de Mária nem tudta, hogy Ő az. Jézus azt kérdezte tőle: „Asszony, mit sírsz?” Mária azt gondolta, hogy a kertész beszél hozzá. Megkérdezte tőle, tudja-e, hol van Jézus teste.

János 20:14–15

Jézus azt mondta: „Mária”. Mária megfordult. Most már tudta, hogy Jézus az! Azt mondta Neki: „Mester!” Jézus megkérte őt, mondja el a többi tanítványnak, hogy Neki el kell mennie Mennyei Atyjához. Mária megtalálta a többi tanítványt, és elmondta nekik, hogy látta Jézust, aki újra él!

János 20:16–18

Aznap este az apostolok közül sokan együtt voltak. Bezárták az ajtókat, attól félve, hogy a zsidók vezetői megpróbálják megkeresni őket. Hirtelen azt látták, hogy Jézus közöttük áll. Először megijedtek. Azt hitték, hogy Ő egy lélek. Jézus azt mondta: „Békesség néktek”.

Lukács 24:33–38; János 20:19

Jézus arra kérte az apostolokat, hogy érintsék meg a kezeit és a lábait. Szerette volna, ha tudják, hogy teste is van, nem csupán lélek. Még halat és lépesmézet is evett velük. A tanítványok nagyon örültek, hogy láthatják őt!

Lukács 24:39–44; János 20:20

Ezután Jézus segített az apostolainak megérteni azokat a szentírásokat, amelyek a haláláról és a feltámadásáról tanítanak. Azt szerette volna, ha mindenkinek megtanítják, hogy Neki köszönhetően bűnbánatot tudnak tartani és bűnbocsánatot nyerhetnek. Az apostolok lesznek az Ő tanúi.

Lukács 24:44–48

Tamás apostol nem volt ott, amikor Jézus eljött. Azt mondta, nem hiszi el, hogy Jézus él, hacsak nem látja a szögek nyomait a kezén.

János 20:24–25

Nyolc nappal később a tanítványok éppen együtt voltak. Jézus ismét megjelent. Ez alkalommal Tamás is ott volt.

János 20:26

Jézus arra kérte Tamást, hogy érintse meg a kezén és az oldalán lévő sebeket. Azt mondta Tamásnak, hogy ne legyen hitetlen, hanem higgyen. Tamás azt mondta: „Én Uram és én Istenem!” Tamás most már elhitte, hogy Jézus feltámadt. Jézus azt mondta, hogy az emberek áldottak, ha hisznek, még akkor is, ha nem látták Őt.

János 20:27–29