Lukács 2; Máté 2:1–15
Megszületik a Szabadító
Isten ígérete beteljesedik
József és Mária Názáretben élt. Közeledett az idő, hogy megszülessen Mária kisbabája. Ugyanekkor történt, hogy mindenkinek el kellett mennie a szülővárosába, hogy ott felírják a nevüket az adózók közé. Ez azt jelentette, hogy Józsefnek és Máriának Betlehembe, József szülővárosába kellett visszamennie. Ehhez sokáig kellett utazniuk.
Lukács 2:1–5
Az út nem volt könnyű Mária számára. Mivel olyan sokan érkeztek Betlehembe, Mária és József nem talált szállást, ahol Mária megszülhetné a babáját.
Lukács 2:6–7
Egy olyan helyet találtak, ahol általában állatokat tartottak. Jézus ezen a szerény helyen született meg. Mária és József szerették a kis Jézust, és gondját viselték. Bebugyolálták, hogy melegben, kényelmesen legyen. Egy jászolba tudták lefektetni, amiből általában az állatok ettek.
Lukács 2:6–7
A közelben pásztorok vigyáztak a juhaikra éjszaka. Hirtelen ragyogó fény vette őket körül, és megjelent egy angyal. A pásztorok megijedtek.
Az angyal azt mondta nekik, hogy ne féljenek, mert csodálatos hírt hozott. Betlehemben megszületett a Szabadító! Ha odamennek, rá fognak találni egy jászolban. Aztán további angyalok érkeztek, és ezt énekelték: „Dicsőség a magasságos mennyekben az Istennek, és e földön békesség, és az emberekhez jó akarat!”
Lukács 2:10–15
A pásztorok elsiettek Betlehembe, és rátaláltak a kisded Jézusra, ahogyan az angyal mondta. Meséltek az embereknek azokról a csodálatos dolgokról, amelyeket láttak és hallottak. Tudták, hogy Jézus egy különleges gyermek.
Lukács 2:16–17
Mária és József elvitték a kisded Jézust a templomba, hogy bemutassák Isten előtt. Ott találkoztak egy Simeon nevű férfival. A Szentlélek korábban azt mondta Simeonnak, hogy a halála előtt még találkozhat a Szabadítóval. Simeon a karjába vette a babát, és azt mondta, hogy Jézus megszabadítja Isten minden gyermekét. József és Mária elámult a szavain.
Lukács 2:22–35
A templomban volt egy másik ember is, egy bizonyos Anna. A férje már sok évvel azelőtt meghalt. Anna ekkoriban minden idejét azzal töltötte, hogy Istennek hódolt a templomban. Megköszönte Istennek a lehetőséget, hogy találkozhatott a Szabadítóval. Amikor ezután olyanokkal találkozott, akik a Szabadítóra vártak, mindig Jézusról beszélt nekik.
Lukács 2:36–38
Amikor Jézus megszületett, volt néhány bölcs egy másik tájon, akik egy új csillagot láttak. Tudták, ez azt jelenti, hogy egy különleges gyermek született, aki Isten Fia, és aki a világ Szabadítója lesz. Hosszú útra indultak, hogy meglátogassák ezt a gyermeket és hódoljanak Neki. Ajándékokat szerettek volna vinni Neki, hogy megmutassák, mennyire szeretik Őt.
Máté 2:1–7
Miután hosszú ideig utaztak, a bölcsek Jeruzsálembe értek. Elmondásuk szerint új királya született a zsidóknak, a Szabadító, és azért jöttek, hogy hódoljanak Neki. Arról kérdezősködtek, hogy hol találhatják meg az új királyt.
Máté 2:1–2
Az akkori király, Heródes, meghallotta, hogy a bölcsek egy új királyt keresnek. Aggódni kezdett. A papjai és az írástudói elmondták neki, hogy a szentírások szerint az új királynak Betlehemben kell megszületnie. Heródes azt mondta a bölcseknek, hogy nézzenek körül Betlehemben, aztán jöjjenek vissza, és mondják el neki is, ha megtalálják az új királyt.
Máté 2:3–8
A bölcsek elutaztak Betlehembe. Követték a csillagot, amely Jézushoz vezette őket. Amikor rátaláltak Jézusra, Máriára és Józsefre, három különleges ajándékot adtak a gyermek Jézusnak, és hódoltak Neki. Isten figyelmeztette őket, hogy ne menjenek vissza Heródeshez, ezért más úton tértek haza.
Máté 2:9–12
Miután a bölcsek elmentek, József álmot látott. Ebben az álomban egy angyal elmondta neki, hogy Heródes dühös. Józsefnek Egyiptomba kellett vinnie Máriát és Jézust, hogy biztonságban legyenek.
Máté 2:13
József azonnal felkelt. Máriával és Jézussal még azon az éjszakán elindult Egyiptomba.
Máté 2:14
Mária, József és Jézus Egyiptomban maradtak, amíg az angyal azt nem mondta nekik, hogy Heródes meghalt, és biztonságban visszatérhetnek. Ezek után hazaköltöztek Názáretbe.
Máté 2:15, 19–23