53. fejezet
Jézust keresztre feszítik
A katonák megostorozták Jézust. Ráterítettek egy bíborszínű palástot. Tövisből koszorút készítettek, és Jézus fejére tették. Kinevették és leköpdösték. Csúfosan „a zsidók királyának” nevezték.
Márk 15:15–20
Sokan követték a katonákat, amint azok egy közeli dombra hurcolták Jézust. A katonák arra kényszerítették, hogy vigye a saját keresztfáját. Kezét és lábát a kereszthez szögezték, melyet azután felemeltek. Két másik férfit is megfeszítettek, akik tolvajok voltak.
Lukács 23:27, 33; János 19:17–18
Jézus imádkozott. Arra kérte Mennyei Atyánkat, hogy bocsásson meg a katonáknak, akik megfeszítették, mert ők nem tudták, hogy Ő a Szabadító.
Lukács 23:34
Jézus édesanyja, Mária a kereszt mellett állt. János apostol is ott volt. Jézus megkérte Jánost, hogy gondoskodjon az édesanyjáról. János elvitte magához Jézus édesanyját a saját otthonába.
János 19:25–27
Sötétség borult a vidékre. A Szabadító órákon át szenvedett a kereszten, míg végül a lelke elhagyta a testét, és meghalt.
Máté 27:45, 50
Amikor meghalt, földrengés támadt. A kősziklák darabokra hulltak. A templom kárpitja, amelyet fátyolnak is neveztek, kettéhasadt. A római katonák nagyon megijedtek.
Máté 27:51, 54
Jézus egyik tanítványa leemelte a Szabadító testét a keresztről. Gyolcsba csavarta, és testét elhelyezte egy sírkamrába. Ez egy olyan hely, ahová az embereket temetni szokták. A sír elé egy hatalmas követ görgettek.
Máté 27:57–60