49. fejezet
Az első úrvacsora
A zsidók minden évben tartottak egy ünnepséget, melyet páskhának, illetve húsvétnak neveztek. Ez segített a zsidóknak emlékezniük arra, hogy Isten megőrizte az őseiket Mózes idejében.
2 Mózes 12:27; Lukács 22:7
Jézus és a tizenkét apostol keresett egy helyet, ahol elfogyaszthatják a húsvéti vacsorájukat. A Szabadító elküldte Pétert és Jánost, hogy találjanak egy helyiséget, és győződjenek meg róla, hogy minden készen áll az ünnepléshez.
Lukács 22:8
Péter és János találtak is egy megfelelő helyet, és elkészítették a vacsorát.
Lukács 22:9–13
Az összes apostol ott volt Jézussal. Közösen fogyasztották el a húsvéti vacsorájukat.
Lukács 22:14
Jézus először adott az apostolainak úrvacsorát. Kenyeret vett a kezébe, megáldotta, majd apró darabokra tépte. Ezután azt mondta az apostoloknak, hogy egyék meg a kenyeret.
Máté 26:26; Lukács 22:19
Jézus azt mondta nekik, hogy amikor a kenyeret eszik, gondoljanak az Ő testére. Megkérte őket, emlékezzenek rá, hogy értük fog meghalni.
Máté 26:26; Lukács 22:19
Jézus bort töltött egy pohárba. Megáldotta a bort, és azt mondta az apostoloknak, hogy igyanak belőle.
Máté 26:27
Jézus azt mondta nekik, hogy gondoljanak az Ő vérére, amikor a borból isznak. Arra kérte őket, emlékezzenek rá, hogy Ő a vérét adja és szenvedni fog minden ember bűnéért.
Máté 26:28; Lukács 22:20
Jézus elmondta az apostoloknak, hogy gonoszok emberek nemsokára megölik Őt. Az apostolok közül tizenegy nagyon szomorú volt. Ők szerették a Szabadítót, és nem akarták, hogy meghaljon. Jézus tudta, hogy az apostolok közül egy segíteni fog a gonoszoknak. Őt Iskariótes Júdásnak hívták.
Máté 26:2, 14–16, 21–25