A harmadik példabeszéd
Az elveszett fiú
Élt egy ember, akinek volt két fia. Az ember megígérte, hogy amikor meghal, rájuk hagyja a pénzét. A fiatalabb fiú nem akart várni, ezért megkérte az apját, hogy inkább fizesse ki neki előre a jussát. Az apja így is tett.
Lukács 15:11–12
A fiú fogta a pénzt, és elhagyta az apja házát. Egy messzi vidékre költözött. A fiú nagyon sok bűnt követett el, és elköltötte az összes pénzét.
Lukács 15:13
Végül a fiúnak már ételre sem maradt pénze. Egyre éhesebb lett. Segítséget kért egy embertől, aki megbízta, hogy etesse a disznóit.
Lukács 15:14–15
A fiú annyira éhes volt, hogy már a disznók moslékát is megette volna. Jól tudta, hogy apja házában még a szolgák is különb ételt esznek, mint ő.
Lukács 15:16–17
Elhatározta, hogy megbánja a bűneit, és megkéri az apját, hogy vegye fel szolgának a házához. Amikor a fiú hazament, az apja már távolról meglátta.
Lukács 15:18–20
Az apja elébe sietett, átölelte, és megcsókolta.
Lukács 15:20
A fiú elmondta az apjának, hogy bűnöket követett el. Úgy érezte, nem méltó arra, hogy az apja a fiának nevezze.
Lukács 15:21
Az apa szólt az egyik szolgának, hogy öltöztesse fel fiát a legszebb ruhákba. A szolga sarut is hozott a fiú lábára, és gyűrűt húzott az ujjára.
Lukács 15:22
Az apa szólt a szolgáknak, hogy készítsenek ünnepi vacsorát. Azt akarta, hogy mindenki ünnepeljen, hiszen a fia, aki korábban bűnöket követett el, most bűnbánatot tartott, és hazatért.
Lukács 15:23–24
Az apa idősebb fia napközben kinn dolgozott a mezőn. Hazatérve meghallotta a zenét és a mulatozást. A szolga elmondta neki, hogy az öccse jött haza. Az apja azt akarta, hogy mindenki ünnepeljen.
Lukács 15:25–27
Az idősebb fiú dühös lett, és nem akart bemenni a házba. Az apja kijött, hogy beszéljen vele.
Lukács 15:28
Az apja hálás volt, hogy az idősebb fia végig vele maradt. Mindenét neki akarta adni. Az apa azt is elmondta, hogy milyen nagyszerű oka volt az ünneplésnek. Nagyon boldog volt, hogy kisebbik fia megbánta a bűneit, és hazatért.
Lukács 15:31–32
Jézus azért mesélte el a három példabeszédet a farizeusoknak, mert szerette volna, hogy tudják, mennyire szeret mindenkit Mennyei Atyánk. Ő szereti azokat az embereket, akik engedelmeskednek Neki. A bűnösöket is szereti, de Mennyei Atyánk addig nem tudja megáldani őket, amíg meg nem bánják a bűneiket. Azt akarja, hogy a bűnösök tartsanak bűnbánatot, és térjenek vissza Hozzá. Tőlünk pedig elvárja, hogy segítsünk nekik ezt megtenni, és amikor visszatérnek, együtt örvendezzünk velük.
János 3:16–17