Jézus Krisztus és a te új kezdeted

Jézus „széjjeljárt jót tévén”. Az apostolok cselekedeteiről szóló könyvben olvassuk ezt az egyszerű beszámolót. Mennyire messzemenően szerény kifejezés ez! Jézus valóban „széjjeljárt jót tévén”. Ő a jóság igazi lényege – és forrása. Egész halandó életét a jótevésnek szentelte. Ő „irgalmas és kegyelmes…, késedelmes a haragra, nagy irgalmasságú és igazságú”, végtelen jóságú és örökkévalóan irgalmas.

Az Ő jóságának és irgalmának a leírására és összefoglalására tett bárminemű kísérlet szerény kifejezés lenne. Ahogy azt János apostol megpróbálta kifejezni, ha megkísérelnénk lejegyezni a Szabadító jóságának az összes megnyilvánulását, „maga a világ sem foghatná be a könyveket, a melyeket írnának”.

A rendelkezésünkre álló, a szentírások által halhatatlanná tett konkrét példák arról, hogy Jézus „széjjeljárt jót tévén”, mély bámulatot és csodálatot keltenek, különösen ha ténylegesen belegondolunk, milyen lehetett ott lenni, a tanújaként az Ő csodáinak, részesülve a tanításaiból és megtapasztalva a gyógyítását. Beszélgetett a társadalom kitaszítottjaival, megérintette a fertőzötteket és tisztátalanokat, enyhülést nyújtott az elfáradtaknak, felszabadító igazságot tanított, és bűnbánatra szólította a bűnösöket. Mindegyik leprásnak, vaknak és házasságtörő nőnek; a bénáknak, a siketeknek és a némáknak; minden gyászoló anyának, elkeseredett apának és vigasztalan özvegynek; az elítélteknek, a megszégyenítetteknek és a szenvedőknek; a testben halottaknak és a lélekben holtaknak – Ő új kezdetet kínált. Igen, egy újabb döbbenetesen szerény kifejezés!

Minden, amit Ő mondott és tett, új kezdetet nyújtott azok számára, akiket meggyógyított, megáldott, tanított és mentesített a bűntől. Nem távozott el tőlük, és biztos, hogy tőletek sem fog eltávozni. Képzeljétek el, amint most ezen életadó mondatok egyikét halljátok Tőle:

„Fiam, megbocsáttattak néked a te bűneid”.

„Leányka, néked mondom, kelj föl”.

„Tisztulj meg”.

„Én sem kárhoztatlak: eredj el és többé ne vétkezzél!”

„Bízzál leányom, a te hited megtartott téged; eredj el békességgel!”

A Szabadító szavai, melyeket e személyekhez intézett, rövidek voltak, de általuk a megbocsátás, gyógyulás, visszaállítás, békesség és örök élet széles új látóhatárát nyitotta meg előttük. A dicsőséges hír pedig az, hogy Ő nektek és nekem is ugyanezt az új kezdetet kínálja fel. Mindannyian új kezdetre lelhetünk Jézus Krisztus által és miatt. Még te is. Az új kezdetek állnak az Atyának a gyermekei számára készített terve középpontjában. Ez az új kezdetek egyháza. Ez a tiszta lapok egyháza.

A víz és Lélek általi keresztelés révén „újonnan születünk” és „új életben” járhatunk. Mily sok reményt adhat ez az új kezdet annak, aki a bűn terhe alatt vergődik, vagy aki egy zűrös élet és működésképtelen kapcsolatok hatásaitól szenved! Jézusnak nem volt szüksége a bűnei bocsánatára vagy egy tiszta lapra az életben, mégis maga is megkeresztelkedett, kiemelkedő módon mutatva nekünk utat ahhoz az új kezdethez, amelyet Ő mindegyikünk számára kialakított.

És a mi új kezdetünkre nemcsak egyszer kerül sor. Hajlamosak vagyunk úgy gondolni, a keresztelőnk az egyetlen esélyünk egy új kezdetre. Nem így van. Nem csupán egyetlen esélyünk van. Ezekre az új kezdetekre mindennap sor kerülhet. Szintúgy hetente is mindenképpen, amikor megeszünk egy darabka kenyeret és megiszunk egy pohárka vizet a mi tökéletes Szabadítónk ajándékának az emlékezetére, aki kifejezetten azért halt meg, hogy annyi új kezdetet adjon nekünk, amennyire csak szükségünk van. Jézus annyi új kezdetet ad nekünk, amennyire csak szükségünk van.

A Krisztusban való új élet iránti elköteleződéssel és örvendezéssel „új teremtménnyé” válhatunk, ahol a régi dolgok elmúlnak, és minden újjászületik. Mily enyhülést ad ez a fajta új hajnal egy olyan léleknek, aki folyamatosan próbálkozik azáltal, hogy továbbra is a Megváltónk gyógyító és helyreállító erejébe vetett hitet választja, a bukott világban élt élet nyomasztó kudarcai ellenére! A Megváltó soha nem adott alább az elkötelezettségéből, hogy beteljesítse az Atya akaratát és bevégezze isteni engesztelő küldetését, még olyan fájdalmak közepette sem, amelyek miatt reszketett, minden pórusából vérzett, szenvedett testben és lélekben, és imádkozott, hogy múljon el tőle a keserű pohár. Ezzel ismét megmutatta nekünk, hogy milyen az Isten melletti hűséges kitartás.

Minden szövetséggel, amelyet kötünk, és minden erőfeszítéssel, amelyet annak megtartására teszünk, „új szívet” és teljesebb „új lelket” kaphatunk. Apránként, minél inkább meghívjuk az Ő jóságát a szívünkbe és kiűzzük a fejünkből az önpusztító hangokat, annál inkább az Ő népévé válunk, mert valóban Őt tesszük Istenünkké. Jézus oly nagyon szeretne számunkra Király, Pásztor és a Béke Hercege lenni – és mi választhatjuk azt, hogy azzá tesszük Őt a saját szívünkben és elménkben!

A bűnbánat megnyitja az ajtót az új kezdetekhez, az újrakezdéshez és a második esélyekhez. A mi drága Russell M. Nelson elnökünk tanításai tisztázták a bűnbánat isteni ajándékával kapcsolatos tévhiteket, és azt hiszem, végre kezdjük megérteni.

Izgalmas azt hallgatni, hogyan jellemzik a fiataljaink, mit jelent nekik a bűnbánat. Nemrégiben egy fiatal nő mosollyal az arcán ezt mondta nekem: „Amikor a napi szintű bűnbánatra gondolok, elképesztő örömet és reményt érzek. Érzem Mennyei Atyám és a Szabadítóm szeretetét és boldogságát. Nem félek imában Mennyei Atyához fordulni és az Ő segítségét kérni bármiben, amivel küszködöm. Tudom, hogy Ők nem próbálnak valami rossz tetten rajtakapni. A karjaik szélesre vannak tárva előttem. Számomra ez a bűnbánat” – mondta. Ez a fiatal nő érti, hogy Jézus Krisztusnak köszönhetően új kezdetek állnak a rendelkezésére.

Új kezdetre van szükségetek? Újrakezdheted, még te is? Gondoljátok át, kiknek szolgált a Szabadító – kiket tanított, gyógyított meg, emelt fel, állított vissza és kiknek bocsátott meg. Egy meghatározott gazdasági rétegből vagy háttér alapján választotta ki őket? Különbséget tett az igazlelkűek és a bűnösök között? Kiválogatott egyeseket, mert őket jobban szerette vagy többet érdemeltek? Nem!

Néhányak nagy hittel jöttek Őhozzá, híve az Ő gyógyító hatalmában – így tett például a vérfolyásos nő, a római százados, akinek a szolgája haldoklott, a leprás, Jairus és a vak Bartimeus. Mindegyikük próbára tette a hitét, remélve, hogy a názáreti rabbi jósága és hatalma megváltoztatja majd az életüket és a kilátásaikat. És így is történt. Ő kiárasztotta a gyógyítását.

De Jézus azokat is megáldotta, akiknek megingott a hite, például a beteg gyermek édesapját, aki – talán hozzátok hasonlóan – így kiáltott fel: „Hiszek Uram! Légy segítségül az én hitetlenségemnek.” Sőt, azokra is kiontotta a könyörületességét, akik egyáltalán nem is keresték őt, például a házasságtörésen ért asszonyra, a naini özvegyre, a Betesda tavánál lévő mozgásképtelen férfira, valamint a vakon született férfira. Érezted már, hogy Ő széjjeljárt jót tévén az életedben még akkor is, amikor nem kerested vagy követted Őt?

E szentírásbeli szereplők mindegyikének, és mindazoknak, akik odafigyelnek és válaszolnak, Ő új kezdetet adott, akár bűntől megtisztított új életet, akár betegségtől meggyógyított új életet, akár a halálból feltámasztott új életet.

Mit jelent ez számotokra és számomra? Az Ő jósága és kegyelme és szerető kedvessége nem ismer határokat. Az új kezdetek az Atya tervének a középpontjában állnak! A friss kezdetek jelentik a Fiú küldetését. Az új hajnalok, új fejezetek és új esélyek jelentik az evangélium jó hírének az egyszerű magját.

Tehát túl régóta vagy már távol a szövetségeidtől ahhoz, hogy újrakezdhesd? Nem! Túl sokszor tetted már meg ezt vagy azt ahhoz, hogy új esélyt kaphass? Nem! Túl messzire tévelyedtél Krisztustól ahhoz, hogy Ő segíthessen innentől új történetet írnod? Nem! Egyedül az ellenségnek van a hasznára az elképzelés, hogy elsüllyedtél. Nem süllyedtél el.

Az új kezdetek többre terjednek ki, mint csupán a bűneink és a hibáink. A Szabadító jósága és kegyelme által olyan új kezdeteket élhetünk át, amelyek változást indítanak a régi gondolkodásmódban, rossz szokásokban, morcos természetben, borúlátó hozzáállásban, a tehetetlenség érzésében, valamint a mások hibáztatására és a személyes felelősség elkerülésére való hajlamban. Igenis meg tudunk változtatni olyan dolgokat magunkban, amik évek óta terhelnek minket. Újrakezdhetitek az új kezdetek Mesterének az erején keresztül. Ő soha nem fárad bele abba, hogy új kezdeteket adjon nekünk.

Ti, akik ugyanazzal a bűnnel vagy kudarccal küszködtök újra és újra: haladjatok tovább! Ő nem helyezett úttorlaszt elétek. Nem korlátozta a második esélyeitek számát. Eltökélten menjetek tovább! Próbálkozzatok tovább! Kérjetek segítséget a körülöttetek lévőktől! És bízzatok az új kezdetben, amely megadatik nektek, akárhányszor őszinte szívvel visszafordultok az Atyátok felé. Hagyjátok magatok mögött a bűnök szándékos elkövetését, a félvállról vett ismételgetésüket és a kevély lázadást – ott, ahová ezek tartoznak. Nem kell annak lennetek, aki korábban voltatok. Fogadjátok örömmel az új kezdetet, a második vagy harmadik vagy negyedik – vagy századik – esélyeteket, amely Jézus Krisztus engesztelő vére által érhető el számotokra.

Elmondhatatlanul hálás vagyok azokért az új kezdetekért, amelyeket kaptam, és azokért is, amelyeket még kapni fogok.

A Szabadító kimondott még egy utolsó szerény szót, amely nélkül ma nem lenne ok a reményre vagy az örvendezésre. A Gecsemáné gyötrelmei és a kereszten átélt kínok befejeztével egyszerűen ezt mondta: „Elvégeztetett!” A messiási prófécia betöltetett, és az emberiség bűneiért és szenvedéséért a teljes tartozás megfizettetett. Elvégzettnek nyilvánította az Ő végtelen és örök áldozatát. Ám az Ő engesztelése nem lenne teljes, ha Ő maga nem tapasztalt volna meg új életet a harmadik napon, az új kezdetet megdicsőült, feltámadt lényként az Atya hatalma által.

Mivel Ő mindig azt cselekedte, ami tetszetős volt az Atyjának, és mivel „minden dologban alávetette magát az Atya akaratának”, ti és én újrakezdhetjük. Kérlek, fogadjátok el az új kezdeteteket már ma, most rögtön! Jézus Krisztus a hitünk szerzője és beteljesítője, aki számtalan új fejezetet ír meg velünk. Ő a kezdet és a vég – a szégyenünk és szenvedésünk bevégzője, és az Őbenne való új élet kezdete, aki engedi, hogy részesüljünk az irgalmából, hogy magunk mögött hagyjuk a múltat és új hajnallal újrakezdjünk, ahányszor csak szükséges. Valóban „jóság és kegyelem követ majd minket életünk minden napján”. Jézus Krisztus nevében, ámen.