Lelki és személyes szokások a mentális egészségért

Amikor mentálhigiénés kihívásokon megyünk át, előfordulhat, hogy káros gondolkodási mintákat kezdünk követni, mint amilyen például a félelem, a kétségbeesés vagy a túlzott önkritika. Az Úr azonban segíteni akar nekünk abban, hogy hit, reménység és önszeretet által fémjelzett gondolataink legyenek.

„Légy tudatában a saját belső hangodnak – mondta Nicole De Klerk, a Családsegítő Szolgáltatások egyik dél-afrikai terapeutája. – Sokan önmagunk legkíméletlenebb kritikusai vagyunk. Beszélj úgy magadhoz, ahogyan a téged mélységesen szerető Szabadító szólna hozzád.” Ahelyett, hogy ítélkeznénk saját magunk felett vagy hibáztatnánk magunkat a mentálhiginés kihívásaink okán, törekedhetünk arra, hogy könyörületet, irgalmat és kedvességet tanúsítsunk önmagunk iránt. Önrendelkezésünket felhasználhatjuk arra, hogy kedves, igaz, bátorító és hasznos gondolatokat válasszunk.

Törekedhetünk más egészséges gondolkodási minták kialakítására is, mint például az életszerű elvárások kitűzésére, a hálára való összpontosításra, valamint a Jézus Krisztus életén és szeretetén való elmélkedésre. A Szabadító ezt mondta: „Minden gondolatban reám tekintsetek” (Tan és szövetségek 6:36).

Próbáld ki: Az egyház érzelmi ellenállóképességi tanfolyama azt javasolja, hogy ismerjük fel a helytelen gondolkodási mintákat, és törekedjünk azokat „helyénvalóbb, az igazságnak megfelelőbb gondolatokká változtatni”.

Azzal is megerősíthetjük a mentális egészségünket, ha olyan egyszerű szokásokat találunk, amelyek Istenhez kötnek bennünket. „Az ima az egyik legjobb eszköz a mentális és lelki jóllétünkhöz – jegyezte meg Katarina Alhovuori, a Családsegítő Szolgáltatások egyik finnországi terapeutája. – Az ima segíthet nekünk megfogalmazni az érzelmeinket, és Istennel együtt megvizsgálni azokat.”

A mentálhigiénét támogató egyéb lelki szokások közé tartozik az Úr házában folytatott istentisztelet és hódolat.

A mentálhigiénés kihívások megnehezíthetik annak a lendületnek és ösztönzésnek a megtalálását, melyek ahhoz kellenek, hogy részt vegyünk ezekben a felemelő tevékenységekben, ám még a „kis és egyszerű” erőfeszítéseink is fokozatosan „nagy dolgokat” eredményezhetnek (Alma 37:6). Susana Neiva, egy portugál utolsó napi szent terapeuta ezt mondta: „Olyan lelki szokásokat javaslok, amelyek könnyebben megvalósíthatóak lehetnek az érzelmi küszködés idején, mint amilyen például egy felemelő zene hallgatása, vigasztaló szentírások vagy lélekemelő művek hallgatása vagy olvasása, illetve szolgálati tevékenységekben való részvétel.”

Noha a kihívásaink talán nem tűnnek el, nagyobb erővel és reménnyel nézhetünk szembe velük, amikor közelebb kerülünk Istenhez.

Próbáld ki: Tervezz meg egy kellemes tevékenységet, amelyet megtehetsz ezen a héten. Sokan találnak erőt az olyan tartalmas tevékenységekben, mint a szabadban töltött idő, a szeretteinkkel töltött idő, szabadidős alkotó tevékenységek, családtörténeti kutatás, tápláló ételek fogyasztása és a testmozgás.

A sok személyes szokás közül, amelyek segíthetnek nekünk, az egyik legfontosabb talán az, hogy kellő pihenést biztosítsunk a testünknek és az elménknek. Jeffrey R. Holland elnök, a Tizenkét Apostol Kvóruma ügyvezető elnöke ezt tanította: „A kimerültség mindannyiunk gyakori ellensége, tehát lassítsatok, hűtsétek le [a motort], töltődjetek fel és tankoljatok!”

Mi fokozza a kimerültséget a te életedben? Akár a munkahelyi követelmények fárasztanak le, akár a tanulás vagy az anyagiak miatti feszültség, netán az internetes tartalmak vagy más tényezők, segíthet az, ha szünetet tartasz. Az Úr is azt tanácsolta, hogy „ne fuss gyorsabban vagy dolgozz többet annál, ami[re] képessé tesz az erőd” (Tan és szövetségek 10:4).

Carolina Perego, a Családsegítő Szolgáltatások egyik chilei terapeutája így fogalmazott: „Ha gyötrődünk, ha szomorúak, kimerültek vagy elcsigázottak vagyunk, akkor fontolóra kell vennünk a pihenést.”

A sabbatnap minden héten különleges lehetőséget nyújt a pihenésre és a lelkünk megújítására. Az Úr azt mondta: „[E]z a nap jelöltetett ki számodra, hogy megpihenj munkáidtól, és odaadásodat leródd a Magasságosnak” (Tan és szövetségek 59:10). A sabbat a hódolat napja, a szövetségek megújításának a napja, „célja a tekintetünk felemelése a világ dolgairól az örökkévalóság áldásaira”.

Ha olyan elhívásod van, amely vasárnaponként sok idődet veszi igénybe, akkor talán nem érzed úgy, hogy a sabbat a testi-lelki pihenés napja lenne. Ebben az esetben érdemes lehet más napokon elkülönítened egy kis időt a pihenésre. Azt se feledd, hogy bár az elhívásod leköti az idődet, az Úr elégedett az arra irányuló erőfeszítéseddel, hogy Őt és a gyermekeit szolgáld. Emlékezz a Szabadító ígéretére: „Jőjjetek én hozzám mindnyájan, a kik megfáradtatok és megterheltettetek, és én megnyugosztlak titeket” (Máté 11:28). Russell M. Nelson elnök azt tanította, hogy az Úrhoz való, a szövetségeken keresztül megvalósuló kapcsolódásunk segít nekünk legyőzni „a világ lelkileg és érzelmileg kimerítő csapásait”.

Próbáld ki: Hogyan javíthatnál az alvási időbeosztásodon? Az Úr áldásokat ígért az elegendő alvás esetére: „[K]orán térjetek ágyatokba, hogy ne legyetek fáradtak; keljetek fel korán, hogy testetek és elmétek erőre kaphasson” (Tan és szövetségek 88:124).

Jézus Krisztusba vetett hit

A Szabadítóba vetett hitünk lehet a legnagyszerűbb forrásunk, amikor mentálhigiénés kihívásokkal nézünk szembe. Bár a küzdelmeink talán nem oldódnak meg azonnal, Jézus Krisztus erőt és gyógyulást képes adni nekünk, amikor hitet gyakorolunk Őbenne.

Gerrit W. Gong elder a Tizenkét Apostol Kvórumából azt tanította, hogy a Szabadító „bensőségesen érti minden fájdalmunkat, megpróbáltatásunkat, betegségünket, bánatunkat, eltávolodásunkat is. […] Segít meggyógyítani az összetörteket és lenézetteket, megbékíteni a haragvókat és megosztottakat, megvigasztalni a magányosokat és elszigetelteket, bátorítani a bizonytalanokat és tökéletleneket, és olyan csodákat vinni véghez, amelyek csak Istennel lehetségesek.”

Jézus Krisztus arról is biztosít minket, hogy soha nem vagyunk egyedül. Tökéletesen ismer minket, érti minden fájdalmunkat, és készen áll arra, hogy felemeljen.

Alhovuori nővér ezt mondta: „Gyakran gondoltam Péterre, aki összeszedte a bátorságát ahhoz, hogy elinduljon a vízen Jézus felé [lásd Máté 14:28–31]. […] Bizonyságomat teszem arról, hogy [Jézus Krisztus] minden alkalommal bátorítani szeretne minket és megfogni a kezünket, ahogyan Péterrel is tette. És gyönyörködik minden lépésünkben, melyet hittel teszünk.”

A mentálhigiénés kihívások valósak és nehezek, de nem kell, hogy azok határozzanak meg bennünket vagy hogy fölénk kerekedjenek. Ráadásul soha nem kell egyedül szembenéznünk velük. Az Úr biztosította számunkra az erő azon forrásait, amelyekből meríthetünk, például egyházi forrásanyagokat és eszközöket, támogató kapcsolatokat és szakmai segítséget. Amikor Jézus Krisztusra és ezekre a forrásokra támaszkodunk, erővel és reménnyel nézhetünk szembe a kihívásainkkal.