Legyen nagyobb szeretet benned ezen a húsvéton és mindennap

Írta: J. Anette Dennis nővér

első tanácsos a Segítőegylet Általános Elnökségében

Jézus Krisztus élete és engesztelő áldozata vált az Ő és Mennyei Atyánk mindegyikünk iránti végtelen szeretete legnagyobb jelképévé.

„Nincsen senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja az ő barátaiért” (János 15:13). Senki sincs, aki nagyobb szeretetet tanúsított a barátai – Isten leányai és fiai – iránt, mint a mi drága Szabadítónk, Jézus Krisztus. Nincs az egész világon nagyszerűbb példa a nagyobb szeretetre. És ez a nagyobb szeretet, melyet Mennyei Atyja és mindegyikünk iránt táplált, volt az, ami lehetővé tette számára, hogy leírhatatlan szenvedést és halált viseljen el, és így véghez vigye végtelen engesztelését. Önként tette le az életét mindegyikünkért, és ezzel végtelen szeretetet tanúsított.

Szabadítónk azonban nemcsak a Gecsemánéban és a Kálvárián mutatta ki ezt a nagyobb szeretetet. Tad R. Callister elder (1945–2025), aki általános felhatalmazott hetvenesként és a Vasárnapi Iskola általános elnökeként szolgált, ezt tanította: „A Szabadító szeretete nem csupán az igazlelkűek iránti szeretet volt; nem elvont szeretet volt ez; nem is csak egyetlen drámai áldozati cselekedet mutatta meg azt és semmi több. Éppen ellenkezőleg: ez egy napról napra, óráról órára, sőt, pillanatról pillanatra tanúsított szeretet volt! Olyan szeretet volt ez, amely a halandóság előtti léttől az örökkévalóságig húzódik. […] Olyan szeretet volt ez, amely megáldotta a kisgyermekeket, meggyógyította a betegeket, és reményt nyújtott a remény nélkülieknek. Olyan szeretet volt ez, amely minden egyes ember felé kinyújtotta a kezét, ahogy az illető éppen volt, és magasabbra emelte őket. Szeretet mutatkozott meg halandó élete minden tudatos, éber pillanatában. Szeretet áradt minden pórusából, minden gondolatából, minden cselekedetéből. Amilyen természetesen és rendszeresen mi levegőt veszünk, Ő akképpen törekedett a megáldásunkra. A testi kimerültség és a szoros »napirendek« alkalmaikor Ő újra és újra ott volt az egyén számára – hogy meghallgassa, szeresse és megáldja. Egész élete a szeretetteljes cselekedetek halmozódása volt, melyeket a legjelentősebb – az Ő engesztelő áldozata – tetőzött be.”

A nagyszerű példakép

Jézus Krisztus a legnagyszerűbb példánk a nagyobb szeretetre. Szavain és tettein keresztül megtanította nekünk, hogyan kövessük az Ő példáját és váljunk az Ő igaz tanítványaivá.

„[Amint] én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást.

Erről ismeri meg mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretni fogjátok” (János 13:34–35).

Életünk minden egyes napján lehetőségünk van arra, hogy a Szabadítónak a nagyobb szeretetre mutatott példáját kövessük abban, ahogyan a körülöttünk lévőkkel érintkezünk és bánunk velük, beleértve azokat is, akik esetleg barátságtalanok velünk. Amikor magunkra vesszük az Ő nevét és követjük az Ő példáját abban, hogy nagyobb szeretettel bánunk másokkal, akkor érezni fogjuk az Ő irántunk való nagyobb szeretetét, amely felemel és átalakít bennünket, hogy idővel olyanná váljunk, mint Ő.

Hála a Szabadítóért

Ünnepeljük hát minden vasárnap a húsvétot, miközben drága Szabadítónkra és Megváltónkra – az Ő életére és értünk hozott engesztelő áldozatára – emlékezünk azáltal, hogy felkészülünk az úrvacsora szertartására és arra, hogy általa vegyünk e meghozott áldozat jegyeiből! Mutassuk ki Neki végtelen hálánkat az értünk hozott szeretetteljes áldozatáért azáltal, hogy követjük a példáját a mások iránti szeretetben és szolgálattételben, függetlenül attól, hogy az mennyire kényelmetlen. És ahogyan Ő is tette, mindig törekedjünk Atyánk akaratának a megtételére (lásd János 6:38).

Nagyon hálás vagyok a Szabadítómért, Jézus Krisztusért. Élete és engesztelő áldozata lett az Ő és Mennyei Atyánk mindegyikünk iránti végtelen szeretetének a legnagyobb jelképe, úgy, hogy e szeretet és áldozat kézzelfogható jelképei – a sebek a Szabadító kezein, lábain és oldalában – még a feltámadása után is megmaradtak (lásd Ésaiás 49:15–16). „Nincsen senkiben nagyobb szeretet” – tanúsítsunk hát nagyobb szeretetet Iránta ebben a húsvéti időszakban és mindig, azáltal, hogy nagyobb szeretetet tanúsítunk mások iránt (lásd Máté 25:40)!