Olyan szeretnék lenni, mint te

Illusztrálta: David Malan

Egy hosszú, nehéz nap után, tele csupa olyan küzdelemmel, amely három kisgyermekről való gondoskodásból fakad, már csak zuhanyozni akartam és lefeküdni.

Nagy sóhajjal bementem a szobámba, hogy végre lazítsak egy kicsit. Ekkor jött be az ötéves lányunk, és emlékeztetett rá, hogy most rajta a sor azokban a havi személyes beszélgetésekben, amelyeket a férjem és én egy ideje elkezdtünk vele és a hároméves fiunkkal. Ilyenkor a kedvenc dolgaikról és arról kérdezgetjük őket, hogy mi tetszik nekik az óvodában vagy istentiszteleten. Aztán emlékeztetjük őket, hogy ők Isten gyermekei, és hogy szeretjük őket.

Élveztem ezeket a beszélgetéseket, de éppen sem testileg, sem lelkileg nem éreztem magam készen rá. Elkezdtem mondani a lányomnak, hogy majd holnap este megbeszéljük, de aztán rájöttem, mennyire fontosak neki a beszélgetéseink.

„Rendben – egyeztem bele fáradtan –, hívjuk ide Apát.”

Ültünk hárman az ágyon, és belekezdtünk. Amikor a férjem egy pillanatra éppen kiment a szobából, azt kérdeztem a lányunktól: „Mi szeretnél lenni, ha nagy leszel?”

Nem voltam felkészülve a válaszára: „Olyan szeretnék lenni, mint te.”

Elérzékenyültem és könnyek szöktek a szemembe. Meghatott, hogy a lányom ilyen véleménnyel van rólam, de az alkalmatlanságtól való félelemből eredően nyomasztó szorongást éreztem. Eszembe jutott minden ok, amiért nem én vagyok a legtökéletesebb példakép a gyermekeim számára, és nagyon is tisztában voltam a hiányosságaimmal.

Aznap este aztán, amikor imádkoztam, buzgón azt kértem Mennyei Atyától, hogy segítsen jobb példává válnom a lányom számára és érdemesebbnek lenni a csodálatára. Hirtelen elárasztott a vigasz, remény és szeretet mindent elsöprő hulláma. Tudatosult bennem, hogy Mennyei Atyám és a Szabadítóm hálás nekem egyszerűen azért, mert egy olyan anya vagyok, aki igyekszik jobbá válni. Elismerik az erőfeszítéseimet, és ott vannak, hogy segítsenek azzá az anyává és leánnyá válnom, akit Ők látnak bennem.

Teljes szívemből tudom, hogy Isten ismer és szeret minket, és hogy „a Szabadító engesztelésének a képessé tévő hatalma” által azzá válhatunk, akivé válni remélünk.