A Heti FF-ből
Fiatal felnőttek, Ószövetség: Első lépések ezzel az ősi könyvvel
Mit ad nekünk ez az ősi könyv?
Az Ószövetség, nos, ókori. Az idők hajnalán veszi kezdetét, a befejezése – a befejezése – pedig mintegy 2500 évvel ezelőttre tehető.
Talán eltűnődtél már azon, hogy egy ilyen ősi könyv miként vonatkozhat a mi napjainkra is, különösen pedig a mai fiatal felnőttekre. Sok kulcsfontosságú ószövetségi szereplő akkor vitte véghez a leghíresebb cselekedeteit, amikor – hogy is fogalmazzunk? – az életkoruk pont az ellentéte volt a fiatalnak. És bár volt néhány lelkesítő hatású fiatal is, az összes róluk szóló történet szintén ősi.
Ez azonban csak azt jelenti, hogy ezek a beszámolók az emberek Istennel való kapcsolatáról kiállták az idő próbáját. Maguk a történetek lelkesítőek – és az a tény, hogy évezredeken át lelkesítették az embereket, már önmagában is tulajdonképpen lelkesítő.
Ha szeretnéd tudni, hogyan alkalmazd az Ószövetség tanulmányozását az idén az életedre, akkor itt van néhány dolog, amire figyelhetsz az olvasmányaidban:
Keress hasonló kérdéseket!
Az Ószövetségben szereplő emberekhez hasonlóan mi is egy régóta megígért Szabadítóra várunk. Hozzájuk hasonlóan mi is azt kívánjuk, bárcsak ma jönne el (sőt, inkább tegnap). Hozzájuk hasonlóan nekünk is várnunk kell az Isten által kijelölt időpontra – de abban egy pillanatig sem kételkedünk, hogy ez be fog következni.
Mi a Szabadító második eljövetelét várjuk. Az őseink az elsőre vártak. Hitünket megerősíti az a tudás, hogy Ő már élt és véghez vitte az engesztelést. Őseinknek már azelőtt kellett a Szabadítóba vetett hittel rendelkezniük, hogy Ő a földre született volna vagy elvégezte volna az engesztelését!
Ha szem előtt tartjuk ezeket a párhuzamos kihívásokat, az még lelkesítőbbé teheti a hitről és az odaadásról szóló ószövetségi történeteket.
Keresd a Szabadítót!
Az egyik döntő fontosságú tanbéli meglátás a következő: Amikor az Ószövetségben azt olvassuk, hogy „Isten” és „az Úr”, az általában a Szabadító Jézus Krisztusra utal. Ekkor Jehovának hívták. A Mennyei Atyja (egyúttal a mi Mennyei Atyánk) irányítása alatt felügyelte a világ ügyeit.
Amikor Isten szólt Mózeshez, az Jézus Krisztuson keresztül történt.
Amikor Jónás elmenekült az Úr által adott missziós megbízástól, Jézus Krisztus volt az, aki elől menekült.
Amikor Isten Ezékielhez, Jeremiáshoz, Ésaiáshoz és az összes többi prófétához szólt, ezt azon a Lényen keresztül tette, aki később engesztelést hozott a bűneikért (és egyúttal a mi bűneinkért).
A Jézus Krisztus név nem jelenik meg az Ószövetségben. Amikor azonban ráébredsz, hogy ki Ő, onnantól szinte minden oldalon megtalálod Őt.
Tekints a jövőbe!
Ahogyan arról már szó volt, az Ószövetség 2500 évvel ezelőtt lezárul. Abban az értelemben legalábbis, hogy az emberiség történetének mely korszakában zajlanak az események. Ám a benne található próféciák ennél sokkal messzebbre mutatnak. Sok ezek közül a mi napjainkra és még annál is messzebbre mutat.
Mennyei Atya és Jézus Krisztus kezdettől fogva tudták, hogy mi fog történni az Általuk teremtett világgal. A szentírások – köztük az Ószövetség is – részben azért vannak itt számunkra, hogy megtanítsák nekünk, amit az őseink is megtanultak – vagy éppen nem tanultak meg: hogy az Istenbe és az Ő Fiába vetett hit a legfontosabb dolog, amit kifejleszthetünk az életünkben. Az idén mindannyiunknak lehetősége van új ihletet meríteni egy nagyon régi könyvből.