A hónap tárgyköre: Átélni a bűnbánat örömét

Drága Barátaink!

Nem rajongok különösebben azért, amikor hibázom. Nevezhettek emiatt tökéletességkényszeresnek is.

Ami persze valahol vicces, hiszen a munkám az írás, ami pedig azzal jár, hogy mindennap tökéletlen munkát adok ki a kezem alól.

Minden cikk, amelyet megírok, többkörös szerkesztési folyamaton megy át, mire kialakul a lehető legjobb változata. És tudjátok, mit? Ahelyett, hogy bosszantana, amikor rámutatnak a hibáimra, inkább szeretem azt látni, ahogyan kijavítják őket, mígnem a végső cikk jobb annál, mint amit önállóan képes lettem volna összehozni.

Számomra ez olyan, mint a bűnbánatból fakadó öröm, csak kicsiben.

A bűnbánat képessége Jézus Krisztus evangéliumának az egyik szegletköve, sokak számára azonban a bűnbánat gondolata mégis több félelmet vagy bűntudatot eredményez, mint örömöt. Amikor bűnbánatot kell tartanotok, talán úgy érzitek, hogy a bűneitek rossz emberré tesznek.

Csakhogy pont ez az: attól, hogy szükség van egy szerkesztőre, még nem leszek rossz szerző. És attól, hogy szükség van bűnbánatra, még nem leszek rossz ember.

A bűnbánat nem egy tartalék terv vagy a kudarc jele. A bűnbánat maga a terv! Mennyei Atya tudta, hogy szükségünk lesz a Szabadító segítségére ahhoz, hogy visszatérhessünk Őhozzá. Jézus Krisztus pedig nem vonakodik segíteni nekünk – kifejezetten azt szeretné, hogy merítsünk az Ő hatalmából.

Miközben az e havi történeteket olvassátok olyan fiatal felnőttektől, akik felfedezték a bűnbánat örömét, remélem, hogy ezek felébresztik bennetek a hála, a magabiztosság és a békesség ugyanezen érzéseit. Íme néhány cikk témája azok közül, amelyeket ebben a hónapban olvashattok:

• Egy Fülöp-szigeteki fiatal felnőtt legyőzi az attól való félelmét, hogy elbeszélgessen a püspökével

• Egy dél-afrikai nővér rájön, hogy nem kell tökéletesnek lennie ahhoz, hogy értékes legyen

• A mindennapi bűnbánat jelentése

• A saját cikkem arról, hogy miként segít a bűnbánat Jézus Krisztus felé fordulnunk

Vannak történeteink is a rendszeres rovatainkban:

• A misszió mezejéről: Hogyan bízhatunk az Úrban akkor is, amikor a missziós elhívások – és nyelvek – váratlanul érnek?

• Az Ószövetség életedre vonatkoztatása: Olvasmány a Jöjj, kövess engem! anyagához arról, hogy miért, hol és miként legyünk Isten teremtményeinek a sáfárjai

• Hiszek: Hogyan tekintsünk az evangéliumra friss szemmel, még akkor is, ha már hosszú ideje vagyunk egyháztagok?

• Kisgyermekes anyák számára: Miképpen érti meg egy újdonsült édesanya, hogy az anyaság csodás tud lenni — még akkor is, amikor éppen nem így érzi?

Amit a leginkább szeretném, ha átjönne számotokra ebből a lapszámból, az az, hogy milyen nagyon szeretnek titeket. Hogy kik? Nyilván a Heti FF munkatársai is, de ami a legfontosabb: Mennyei Atyátok és a Megváltótok. Kérlek, halljátok meg ezt az üzenetüket ebben a lapszámban: mindig van mód arra, hogy visszatérjetek Hozzájuk! Ők pedig mindent megtesznek majd, hogy segítsenek hazatérnetek.

Szeretettel:

Madelyn Maxfield, A Fiatalság Erősségéért szerkesztőségi gyakornoka