A legjobb, amit a családunknak adhatunk. Liahóna, 2026. febr.
Jöjj, kövess engem!
A legjobb, amit a családunknak adhatunk
Minden tőlünk telhetőt tegyünk meg azért, hogy az evangélium ismereteit és áldásait átadjuk a gyermekeinknek és másoknak.
Illusztrálta: Casey Nelson
Kiskoromban a szüleimnek gondjai voltak a házasságukban, és ez kihatott a családunkra. Amikor az anyukám barátnője tudomást szerzett erről, megkérdezte tőle, elmenne-e vele, hogy jobban megismerje az ő egyházát. Az anyukám azt felelte, hogy sem ő, sem az apukám nem állnak készen erre. Mire a barátnője megkérdezte, hogy akkor elvihetné-e magával a gyermekeit. Akkoriban ötéves voltam. A nővérem nyolc.
Ez a rendkívüli barátnő éveken át elvitt engem és a nővéremet az egyházi gyűlésekre. Emlékszem, ahogy megtapasztaltam Jézus Krisztus visszaállított evangéliumának az örömét. A bizonyságom növekedésével szerettem volna, ha a szüleim is megismerik az evangéliumot, és imádkoztam ezért. Amikor a nővérem eldöntötte, hogy megkeresztelkedik, a szüleim úgy érezték, hogy ki kellene deríteni pár dolgot az egyházról.
Ahogy kezdtek tudomást szerezni az evangélium igaz voltáról, láttam rajtuk a szívbéli változást. Alázatosak voltak és végül befogadták az evangéliumot. Egy évvel azután, hogy csatlakoztak az egyházhoz, nyolcéves lettem és az apukám megkeresztelt. Mennyei Atyám meghallotta és megválaszolta az imáimat.
Három évvel később sor került a Mexikói Mexikóváros templom felszentelésére. Lehetőségem volt rá, hogy elmenjek oda a családommal. Egy csoda szép oltárhoz térdelve örökre egymáshoz pecsételtek bennünket, és örvendeztünk a Jézus Krisztus és az Ő evangéliuma által biztosított ígéretekben és reménységben. Évekkel később az Úr ugyanezen házában pecsételtek egymáshoz a feleségemmel.
Emlékszem az első gyermekem születésére. Azokban a meghitt pillanatokban, amikor a karomban tartottam, lenyűgözött a kislányom tisztasága, valamint az apaként érzett természetes szeretet és arra irányuló vágy, hogy megvédjem, gondoskodjak róla, és minden tőlem telhetőt megtanítsak neki. Tekintettel a körülményekre e bukott világban, ahova a lányom épp csak megérkezett, a remény és a felelősség erős érzései támadtak bennem azon szövetségből adódóan, amelyet a feleségem és én az Úrral kötöttünk a templomban. Felismertem, hogy a legjobb, amit a lányomnak – és idővel az összes gyermekemnek – megtaníthatok, az Jézus Krisztus evangéliuma. Az Úr is pontosan ezt tette velünk, méghozzá kezdettől fogva.
Szent felelősség
Az Úr azt mondta Ádámnak, tanítsa meg gyermekeinek, „hogy mindenhol, minden embernek bűnbánatot kell tartania, különben semmiképpen nem örökölhetik Isten királyságát…
Parancsolatot adok tehát neked, hogy tanítsd ezeket a dolgokat szabadon a gyermekeidnek, mondván:
…újjá kell születnetek, víztől és a Lélektől, a menny királyságába, és meg kell tisztulnotok vér, méghozzá az én Egyszülöttem vére által; hogy minden bűntől megszenteltethessetek, és élvezzétek az örök élet szavait ezen a világon, valamint örök életet az eljövendő világban…
És most, íme, azt mondom neked: Ez a szabadítás terve, minden ember számára” (Mózes 6:57–59, 62).
Jézus Krisztus evangéliuma megismerésének legjobb terepe a család. Dallin H. Oaks elnök, az Első Elnökség első tanácsosaként ezt tanította: „A legjobb esetben [az apa és az anya is] jelen vannak, a [gyermekeik] fejlődés[é]nek utat mutató különböző ajándékokkal.” De még ha nem is ideális a helyzet, meg tudjuk tanítani a gyermekeinknek Krisztus tanát, valamint annak jelentőségét, hogy befogadják az életükbe és alkalmazzák Jézus Krisztus engesztelését. És remélhetőleg az evangélium gyökeret ver a szívükben.
Az evangélium segít nekünk megtanítani a gyermekeinknek a jó és a gonosz közötti különbség felismerését. Időnként meg kell majd ízlelniük „a keserűt, hogy értékelni tudják a jót” (Mózes 6:55). A gyermekeink a tanulás által „önrendelkezők” lesznek (Mózes 6:56). Választhatják azt, hogy követik a tanításunkat, vagy dönthetnek úgy, hogy nem, de nem vagyunk egyedül, miközben eleget teszünk ennek a szent felelősségnek.
A Szentlélek ajándéka
Ha hiszünk Jézus Krisztusban, bűnbánatot tartunk és megkeresztelkedünk, akkor az Úr szavai szerint „megkap[juk] a Szentlélek ajándékát” (Mózes 6:52). Ez az egyik legnagyszerűbb ajándék, amelyet elnyerhetünk. Nincs nagyszerűbb társ, aki megtisztít és megszentel minket, valamint jobbá teszi a természetünket, „szentebbé, teljesebbé és Istenhez hasonlóbbá téve bennünket (lásd 3 Nefi 27:20).”
Minden tőlünk telhetőt megtéve segítsünk a gyermekeinknek és másoknak tudni azt, hogy a Szentlélek valóban Istentől érkező áldás és becses ajándék. A Szentlélek azért adatott, „hogy megmaradjon benn[ünk]; a menny bizonysága; a Vigasztaló; a halhatatlan dicsőség békés dolgai; minden dolog igazsága; az, ami minden dolgot megelevenít, ami minden dolgot élővé tesz; ami minden dolgot tud” (Mózes 6:61).
A családunkért megtehető legjobb dolgok között van az, ha segítünk nekik megtanulni egész életük során a Szentlélekre hagyatkozni és kitartani abban, hogy megtartsák a Szentlélek állandó társaságát.
Minden erőfeszítést megér
Hálás vagyok azért, hogy ismerem Jézus Krisztus evangéliumát. Hálás vagyok azért a feladatért és kiváltságért, amelyet a feleségemmel együtt kaptunk, hogy adjuk át ezt a tudást és az evangélium áldásait a gyermekeinknek és másoknak.
Ez egy véget nem érő folyamat. A feleségemmel még mindig azon vagyunk, hogy tanítsuk a gyermekeinket, és az Istentől kapott önrendelkezésük alapján ők saját döntéseket hoznak. E dolgok folyamatos tanítása a gyermekeinknek a legjobb, amit tehetünk értük, és minden erőfeszítést megér. Ezt tapasztalatból tudom. Láttam, hogyan finomít rajtam és a sóvárgásaimon a Szabadító és az Ő evangéliuma. El sem tudom képzelni, máskülönben hol lennék. Mi történt volna a Mexikó közepén egy vidéki városkában nevelkedő családommal, ha nem találunk rá a visszaállított evangéliumra? Őszintén nem tudom magamat másképp elképzelni.
Minden erőfeszítést megér a Szabadító hívásának az elfogadása, miszerint igyekezzünk tökéletessé válni, miként Ő és az Ő Atyja a mennyben tökéletes (lásd 3 Nefi 12:48), valamint az, hogy szeretteinket buzdítsuk ugyanerre. Ha így teszünk, végül aztán olyan szentté fogunk válni, mint amilyenek Ők. És bár ebben az életben megtapasztalunk durvaságot, viszontagságot és igazságtalanságokat, Jézus Krisztus engesztelése reményt nyújt (lásd Moróni 7:41). Az Ő evangéliumának a szertartásai és szövetségei Őhozzá kötnek minket és a családunkat, valamint Mennyei Atyánkhoz, és ők együtt mindent megtesznek az örök boldogságunkért, ami csak lehetséges.
Igyekezzünk minden tőlünk telhetőt megtenni azért, hogy segítsünk a gyermekeinknek és a szeretteinknek Jézus Krisztus evangéliuma szerint élni. Ez a legjobb, amit most és mindörökké megadhatunk nekik.