Ki zenét vet, áldást arat

Illusztrálta: David Malan/Malan Creative

Mindig is szerettem volna Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza szimfonikus zenekara – az Orchestra at Temple Square – soraiban játszani. Klarinétozom és zenei diplomám van, de nem valószínű, hogy valaha is lesz lehetőségem ott játszani.

Elvégre Új-Zélandon élek.

A Szentlélek azonban arra emlékeztet, hogy „elégedjek meg” (vö. Alma 29:3) azzal, hogy az egyház zenei úttörője lehetek Új-Zélandon és más területeken. Első elhívásom 18 évesen bölcsődei zenei vezető volt. Azóta abban az áldásban van részem, hogy cöveki és egyházközségi zenei előadásokat vezényelhetek, valamint zongorázhatok az Elemiben. Új-Zélandon és a Fülöp-szigeteken is játszottam már, továbbá zongorakíséretet biztosítottam az egyház egyik kerületében Sanghajban, amikor zenei nyílt napokat tartottak. Duettet is énekeltem már a Provói Misszionáriusképző Központban.

A zene megtartott az egyházban egy, a szorongással és depresszióval vívott nehéz harc során. Amikor úgy éreztem, hogy semmi másra nem lennék képes, akkor is tudtam, hogy a zenei felkérésekre igent mondhatok. A zene segít lelki szemmel látnom a világot.

A feleségemmel és három gyermekemmel lehetőségünk van közösen zenélni. Felléptünk együtt az egyházközségben, zenével gazdagítottunk egy misszionáriusi közvetítést az Új-Zéland Auckland Misszióban, és énekeltünk egy online cövekkonferencián. Tudom, hogy Isten szava az egyházi himnuszokon keresztül meghívja a Szentlelket, és megérintheti a szívünket a családainkban és az egyházközségeinkben.

Továbbra is csak távolról szeretem az Orchestra at Temple Square szimfonikus zenekarát, de tudom, hogy áldottak vagyunk, amikor lehetőségeket keresünk arra, hogy szolgáljuk és dicsérjük az Urat, bárhol legyünk és bármilyen módon is tudjuk ezt megtenni (lásd Zsoltárok 150:6). Hálás vagyok, amiért meg tudjuk osztani a bizonyságunkat az ajándékainkon és tehetségeinken keresztül, beleértve ebbe a zenét is. Áldottak vagyunk és megáldunk másokat is, amikor megosztjuk ezeket az ajándékokat és tehetségeket Isten gyermekeivel, és „ott emelünk, ahol állunk”.