Társas tanács: Tudatos boldogságot teremteni a házasságban. Liahóna, 2025. júl.
Társas tanács: Tudatos boldogságot teremteni a házasságban
A házaspárok – a misszionáriusokhoz hasonlóan – társas tanácsokat tarthatnak a kapcsolatuk jobbá tételére.
Béke- és konfliktuskutatást tanuló fiatal egyetemistaként nagy érdeklődéssel álltam hozzá minden olyan eljáráshoz, amely felhasználhatónak tűnt a konfliktusok feloldásában. Egyszer az egyik barátommal beszélgetve szóba került egy olyan eljárás, amelyről azelőtt még soha nem hallottam: a társas tanács.
Miközben a missziójáról mesélt, a barátom elmondta nekem, hogy a társas tanács az a rendszeres röpértekezlet, ahol a misszionárius társak megbeszélik, hogyan dolgoznak együtt és hogyan fejlődhetnek. A barátom misszionáriusként olyan hasznosnak találta ezt az eljárást, hogy a majdani házasságában is használni tervezte. Az ötlet mélyen gyökeret eresztett a szívemben. Olvastam a társas tanácsról a Prédikáljátok evangéliumomat! című könyvben, és beszéltem más visszatért misszionáriusokkal is az ezzel kapcsolatos tapasztalataikról. Láttam, hogy a családi tanácsokhoz hasonlóan a társas tanácsok miként használhatók számos olyan romboló nézeteltérés kezelésére és megelőzésére, amelyekkel napjainkban a kapcsolatainkban szembesülünk.
A férjemmel, Jamesszel, már a házasságkötésünk előtt elkezdtünk hetente társas tanácsokat tartani. Még mindig emlékszem az első ilyen „értekezletünkre”. James olyannyira nyitott, kedves és megértő volt, és olyannyira hajlandó volt komolyan venni a gondolataimat, hogy magabiztosnak éreztem magam a boldog házasság építésére való képességünket illetően.
Mostanra már jócskán benne vagyunk a közös életünkben, és még mindig folytatjuk a heti társas tanács hagyományát. Bár a kapcsolatunk nem tökéletes, mindketten egyetértünk abban, hogy az a számos alkalom, melyet megtartottunk, segített annál is mélyebb örömre és beteljesedésre lelnünk a házasságunkban, mint azt lehetségesnek gondoltuk.
Lehetőségként tekinteni a különbözőségekre
Isten olyan világot teremtett, amelyet újra és újra felosztott és változatossá tett, és „látá, hogy az jó” (vö. 1 Mózes 1:10, 12, 18, 21, 25). Ez a gyönyörű sokszínűség az egyik olyan hatás, amely a tapasztalatok és látásmódok széles körét eredményezi Isten gyermekei között. Bár ijesztőnek tűnhet a felismerés, hogy még az elkötelezett házastársaknak is rengeteg különböző véleményük lehet fontos témákról, mégsem kell félnünk. Ha a Szabadító a példaképünk, akkor dönthetünk úgy, hogy olyan szeretetteljes, ötletes és építő módokon közelítjük meg ezeket a különbségeket, amelyek teljesebb megoldásokhoz és boldogabb kapcsolatokhoz vezetnek.
Amikor e magasztosabb és szentebb módon dolgozunk össze, akkor megértjük, hogy nincs szükség sem viszálykodásra, sem egymás véleményének a lemondó elfogadására, és hogy két összeillő ember még nem két ugyanolyan ember. Gyakorlással az ellentétes vélemények inkább kapcsolódási lehetőségeknek, semmint útakadályoknak fognak tűnni. A viszálykodást felváltja az együttműködés, a bizalom és a szeretet.
A krisztusi szeretettel átitatott társas tanács segíthet abban, hogy a nézeteltérést áldássá alakítsd a saját kapcsolatodban. Kezdésnek íme négy ötlet.
Tartsatok saját társas tanácsot
1. Kötelezettségvállalás
Érdemes lehet közösen eltökélni, hogy jobbá teszitek a kapcsolatotokat azáltal, hogy rendszeresen tartotok társas tanácsot, még akkor is, ha ez csak egy meghatározott időszakra szóló „kísérleti adás”. A folyamat nem fog jól működni mindkét fél teljes mértékű részvétele nélkül.
2. Napirend
A kapcsolatotoknak egyedi erősségei, hiányosságai és szükségletei vannak. Ezt szem előtt tartva azonosítsátok be azokat a témákat, amelyeknek a megbeszélése fontosnak tűnik a társas tanácsotokban, mint például a meghittség, a nevelési módszerek, az időbeosztás vagy a pénzügyek.
Ha rendszeresen helyet adtok ezeknek a témáknak a napirendetekben, akkor olyan gondolatoknak és érzéseknek tartjátok fenn a helyet, amelyek máskülönben legfeljebb csak a bosszús pillanatokban nyilvánulnának meg, vagy még akkor sem.
3. Tervezzetek be meghatározott időpontot, és készüljetek fel
Érdemes lehet elkülöníteni egy meghatározott időpontot a társas tanácsotokra. Döntsétek el, mi fog a legjobban működni számotokra, majd kötelezzétek el magatokat, hogy ott lesztek, felkészülten arra, hogy együttérzéssel hallgassátok egymást, nyíltan megosszátok a gondolataitokat, és kedvesek legyetek. Jó ötlet lehet írott feljegyzést is vezetni a társas tanácsotokról. Számunkra hasznosnak bizonyulnak az előző hét jegyzetei, amikor a következő alkalomra készülünk.
A jegyzetelés abban is segíteni fog, hogy ne feledjétek el – Spencer W. Kimball elnök (1895–1985) szavaival élve – „diadalaitokat a csapások felett, talpra állásotokat egy elesés után, a fejlődéseteket, amikor minden fekétenek tűnt, [és] az örvendezéseteket, amikor [sikerrel jártok]”. Jamesszel nagyon hálásak vagyunk azért, hogy feljegyzést vezettünk az évek során tartott közel 800 társas tanácsunkról. Mily nagy öröm visszatekinteni és meglátni, milyen messzire jutottunk azóta!
4. Legyünk következetesek
A társas tanács eleinte esetlennek vagy ijesztőnek tűnhet, de gyakorlással könnyebb lesz. Ha rendszeresen tanácskoztok, akkor a házastársatokkal el fogjátok kapni a kisebb gondokat, mielőtt még komoly gondokká növekednének.
Bármily furcsa, Jamesszel az egyik legfájdalmasabb vitát pont az egyik társas tanács során folytattuk. A nézeteltérés gyorsan és váratlanul fokozódott az észszerű beszélgetés szintjén túl, és közben mindketten sérültünk. Ám ez a szívszaggató nézeteltérés, amely a társas tanácsban kezdődött, a társas tanácsban meg is oldódott. Tudtuk, hogy a következő héten és az utána következő héten is lesz még lehetőségünk.
Így aztán egy hétnyi elmélkedés és lecsillapodás után újra próbálkoztunk, és végül túljutottunk a véleménykülönbségeinken. Élénken éreztem a „személyes békességet és kirobbanó lelki lendületet”, melyre ígéretet kaptunk, amikor a Szabadító módján oldjuk meg a nézeteltéréseket. Minden összetűzés, amelyet leleményesen és szeretettel oldunk meg, előre fog vinni minket, és meghívja a Szentlélek fokozottabb hatását a kapcsolatainkba.
Lehetnek olyan alkalmak, amikor úgy érzitek, hogy nincs nézeteltérés a kapcsolatotokban, ezért kísértést érezhettek arra, hogy kihagyjátok a társas tanácsot. A férjemmel úgy döntöttünk, hogy nem csinálunk ilyet. Ezek pont azok az alkalmak, amikor a társas tanács vegytiszta öröm tud lenni – amikor arról beszélgetünk, hogy mi megy jól, együtt nevetünk, mély gondolatokat osztunk meg, és emlékezetes pillanatokat élünk át.
Az ígéret
Mennyei Atyánk mindegyikünket egyedivé tette, majd pedig kapcsolatokba rendezett minket. Elvárja tőlünk, hogy ne viszálykodással (lásd 3 Nefi 11:29), hanem Jézus Krisztus tiszta szeretetével oldjuk meg a véleménykülönbségeinket, mert tudja, hogy ez közelebb fog hozni minket egymáshoz és Őhozzá (lásd Máté 5:9; Moróni 7:48).
Russell M. Nelson elnök a következő feladatot és ígéretet adta nekünk: „Mutassuk meg, hogy az összetett ügyek megoldásának van békés, tiszteletteljes módja is, a nézeteltérések elsimításának pedig van felvilágosult módja is. Amikor a Jézus Krisztus igaz követőiben megnyilvánuló jószívűséget gyakoroljátok, akkor az Úr minden képzeletet felümúlva fel fogja magasztalni az erőfeszítéseiteket.”
Képesek vagyunk előrehaladni a szövetség ösvényén, telve a szeretett prófétánk e bizonyosságába vetett bizalommal. Megoldhatjuk a nézeteltéréseinket ötletesen és könyörülettel, ha „szívü[n]ket egységbe és szeretetbe összefon[juk] egymás iránt” (Móziás 18:21).