2025
Hogyan segítenek nekünk a szövetségeink meríteni Isten hatalmából?
2025. március


Hogyan segítenek nekünk a szövetségeink meríteni Isten hatalmából? Liahóna, 2025. márc.

Szövetséges nők

Hogyan segítenek nekünk a szövetségeink meríteni Isten hatalmából?

Szövetséges nőkként Isten hatalma átalakít, megerősít és magabiztosságot ad nekünk.

asszony a tengerparton a kislányaival

Fényképezte: Connor Johnson

Mindegyikünknek lehetősége van szent szövetségeket kötni magával a menny Istenével. Akkor kötjük meg ezeket a szövetségeket, amikor papsági szertartásokban részesülünk. Amikor megtartjuk e szövetségeinket, Ő megáld bennünket a hatalmával.

Idézzük fel együtt Russell M. Nelson elnök prófétai iránymutatását azt illetően, hogy miként férhetünk hozzá Isten hatalmához: „Minden férfi és minden nő, aki papsági szertartásokban részesül, valamint aki szövetségeket köt Istennel és megtartja azokat, közvetlenül hozzáfér Isten hatalmához.” Ez a közvetlen hozzáférés Isten hatalmához olyan ajándék, amelyet Ő bőkezűen megoszt a gyermekeivel.

Hogyan néz ki a minennapi életünkben ez a hatalom, mely a papsági szertartásokon keresztül kötött szövetségek megtartásából ered? Hogyan merít egy szövetséges nő ebből az isteni hatalomból?

Remélem, hogy egy személyes példa segíteni fog neked, miközben azt a lelki felélénkülést eredményező munkát végzed, hogy a saját magad számára is megtudd, mit jelent felruháztatni Isten hatalmával.

Egy nap sms-t kaptam a menyemtől, Amytől: „Mondj egy imát Dottie-ért!”

Az unokám, Dottie, előző éjszaka nem aludt. Amy egész éjjel fent volt vele, és azt mondta, hogy Dottie lázas. Adott neki gyógyszert, de Dottie még mindig forró volt és nyűgös. A fiam, Connor, éppen úton volt a munkája miatt, és még két napig nem is volt tervbe véve, hogy hazatér.

Amikor végre elérkezett a reggel, Amy észrevette, hogy Dottie szája elkékült. A keze is kékes volt és hidegnek érződött. Amy azonnal ezt a benyomást érezte: „Vidd el Dottie-t a gyermekorvoshoz!” Megszívlette ezt a késztetést, felhívta a gyermekorvosi rendelőt, ahol biztosították arról, hogy azonnal fogadják Dottie-t.

Szerencsére a rendelő pont édesanyám házával szemben található. Amynek az az érzése támadt, hogy először arra menjen. Édesanyám pont odakint kertészkedett, és örömmel vállalta, hogy vigyáz Dottie négyéves testvérére, Goldie-ra, amíg Amy az orvosnál lesz Dottie-val. Ez válasz volt Amy azon aggodalmára, hogy miként fog egyszerre felügyelni a két kislányra.

A gyermekorvos megállapította, hogy Dottie tüdőgyulladást kapott, valószínűleg amiatt, mert néhány nappal korábban a tüdejébe került egy kevéske víz a fürdőkádban. Kapott antibiotikumot, a nap hátralevő részét pedig édesanyja karjaiban, félig ülő helyzetben töltötte, hogy könnyebben tudja venni a levegőt.

Felajánlottam, hogy hazafelé viszek nekik vacsorát. Amy beleegyezett, én pedig hálás voltam ezért. Azon tűnődtem, vajon milyen állapotban lehet Amy azok után, hogy egész éjszaka fent volt, egy beteg kisgyermek miatt aggódva, miközben még Goldie-ról is gondoskodnia kellett.

Amikor beléptem hozzájuk, kezemben az elvitelre csomagolt étellel, azt láttam, hogy Amy és a lányok teljes békességben pihennek. Ahogy Amy odajött, a léptei életteliek voltak, arca ragyogott. Nyugodt volt, pedig várt rá még egy éjszaka kettesben a beteg Dottie-val. Nem félt. Magabiztos volt. Felfoghatatlan volt ez a békesség. Nem vágytam másra, mint hogy egy pillanatra leüljek, és magamba szívjam azt.

Amy igyekszik megtartani az Istennel kötött szövetségeit, Ő pedig megáldja a megerősítő hatalmával. A Lélek késztette Amyt arra, hogy megtegye azokat a cselekedeteket, amelyeket Dottie érdekében tett. És az Úr hatalma növelte meg az arra való képességét, hogy türelemmel és szeretettel, valamint azzal a nyugodt bizonyossággal tegyen eleget a családja szükségleteinek, hogy minden rendben lesz.

Ez Isten hatalmának az áldása, mely hatalom elérhető számunkra a szent szövetségeken keresztül és a Szabadító engesztelő áldozatának köszönhetően. Ez a hatalom átalakít, megerősít, megnyugtat, önbizalmat ad, békességet hoz, és növeli az arra való képességünket, hogy betöltsük nőkként az Isten által kijelölt feladatainkat.