Mennyei Atya szólni szeretne hozzád

Ádámnak és Évának, valamint mindazoknak, akik majd utánuk jönnek, egy angyal azt mondta, hogy „tarts bűnbánatot, és szólítsd Istent a Fiú nevében mindörökké” (Mózes 5:8).

Jézus ezeket tanította: „Kérjetek és adatik néktek; keressetek és találtok; zörgessetek és megnyittatik néktek” (Máté 7:7). „[A]mikor imádkozol…, imádkozzál a te Atyádhoz… titkon” (Máté 6:6). „Ti azért így imádkozzatok: Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, szenteltessék meg a te neved” (Máté 6:9).

Jézus szüntelenül imádkozott az Atyjához. „Kiméne a hegyre imádkozni, és az éjszakát az Istenhez való imádkozásban tölté el” (Lukács 6:12). „[F]ölméne a hegyre imádkozni” (Márk 6:46). „És menének ama helyre, a melynek Gecsemáné a neve; és monda az ő tanítványainak: Üljetek le itt, a míg imádkozom” (Márk 14:32). A kereszten Jézus imádkozott az Őt keresztre feszítő katonákért: „Atyám! bocsásd meg nékik; mert nem tudják mit cselekesznek” (Lukács 23:34).

A szentírások azt tanácsolják nekünk, hogy „mindig imádkozzatok” (2 Nefi 32:9; hasonló felszólításokért lásd még: 3 Nefi 18:15; Tan és szövetségek 10:5; 19:38; 20:33; 31:12; Lukács 21:36). „Minden dolgodban tanácskozz az Úrral, és ő jóra fog vezetni” (Alma 37:37). Továbbá megadunk „minden köszönetet és dicséretet, amit teljes lelk[ün]knek hatalmában áll birtokolni” (Móziás 2:20), elismerve mindazt, amit Atyánk értünk tesz.

Russell M. Nelson elnök így beszélt erről: „A lelki önbecsülés azzal a felismeréssel kezdődik, hogy minden egyes új reggel ajándék Istentől. […] Ő napról napra megtart minket, és egyik pillanatról a másikra fenntart bennünket (lásd Móziás 2:21).”

Nefi a következőket mondta: „Mert ha hallgatnátok a Lélekre, aki imádkozni tanítja az embert, akkor tudnátok, hogy imádkoznotok kell; mert a gonosz lélek nem imádkozni tanítja az embert, hanem azt tanítja neki, hogy semmiképpen ne imádkozzon” (2 Nefi 32:8).

Christ Raising the Daughter of Jairus [Krisztus feltámasztja Jairus leányát] (részlet). Készítette: Greg K. Olsen

Szabadítónk példájának, valamint az angyalok és próféták évszázadokon át adott tanácsainak a birtokában világosan tudjuk, hogy naponta kell imádkoznunk, hálát adva az áldásainkért, és hogy folyamatosan imának kell lennie a szívünkben. Az a felelősség hárul ránk, hogy beszélgessünk Atyánkkal.

Ami azonban még ennél is dicsőségesebb: Mennyei Atyánk válaszol az imáinkra. Elgondolkodtató kérdés ebben a halandó világban az, hogyan kapjuk meg és értsük meg jobban az Atyánktól érkező válaszokat, iránymutatást és vigaszt.

Az életem több mint hét évtizedéből adódóan tudom, hogy Atyánk szól hozzánk. Nem vagyunk egyedül. Mennyei lények őrködnek felettünk és segítenek nekünk, miközben a Szabadító követésére törekszünk.

Az imáinkra adott válaszok elnyerése a Mennyei Atyánkba és az Ő Fiába, Jézus Krisztusba vetett hitünkkel kezdődik. Jézus azt mondta: „Ne félj, csak higyj” (Márk 5:36). Bízunk Őbenne, minden tőlünk telhetőt megteszünk a parancsolatai betartásáért, és minden dologban keressük a kezét. „[S]emmiben nem sérti meg az ember Istent…, csak azok…, akik nem ismerik el minden dologban a kezét, és nem engedelmeskednek a parancsolatainak” (Tan és szövetségek 59:21).

Isten keze az életünkben nem azt jelenti, hogy Ő idézi elő világunkban jelen lévő gonoszságot vagy borzalmas tragédiákat. Jelenti viszont azt, hogy a nehézségeid és igazságtalanságaid idején Ő melletted fog állni, megerősíti a képességeidet, megvigasztal, és „javadra fogja szentelni megpróbáltatásaidat” (2 Nefi 2:2).

Ha hiszünk Őbenne és betartjuk a parancsolatait, akkor természetes módon megtanuljuk jobban meghallani a hangját.

1993 szeptemberében, az általános felhatalmazottként töltött első évem során James E. Faust elnök (1920–2007), aki akkor a Tizenkét Apostol Kvórumának a tagja volt, meghívott minket a feleségemmel, Kathyvel, a Brigham Young Egyetem egyik áhítatára. Ne feledjétek: 1993 még az okostelefonok, a közösségi média és az internet széles körű elterjedése előtt volt.

Beszédében (A Lélek hangja) Faust elnök így figyelmeztetett: „Nemzedéketekben hangok sokasága fog ostromolni benneteket, amelyek megmondják nektek, hogyan éljetek, hogyan elégítsétek ki a szenvedélyeiteket, hogyan legyen minden a tiétek. Akár ötszáz tévécsatornátok is lehet a kezetek ügyében. Lesznek mindenféle szoftverek, interaktív számítógépes modemek, adatbázisok és üzenőfalak; lesz asztali kiadványszerkesztés, műholdvevők és olyan távközlési hálózatok, amelyek fullasztó mennyiségű ismeretet zúdítanak majd rátok. […] A hang, melyre meg kell tanulnotok figyelni, a Lélek hangja.”

Boyd K. Packer elnök (1924–2015), a Tizenkét Apostol Kvórumának az elnöke, a Lélek halk, szelíd hangjáról tanított, amikor felidézte John Burroughs természettudós élményét, aki a barátaival éppen egy zsúfolt parkon sétált keresztül. Packer elnök így mesélte ezt:

„A városi élet zajában [Burroughs] meghallotta egy madár énekét.

Megállt és fülelt. A társaságában lévők nem hallották. Körülnézett. Senki másnak sem tűnt fel.

Zavarta, hogy mindenki elszalaszt valami ennyire gyönyörűt.

Elővett a zsebéből egy pénzérmét, és feldobta. A csendülés, mellyel az a járdához ütődött, nem volt hangosabb a madár énekénél. Mindenki odafordult! Ezt meghallották!

Nehéz elkülöníteni egy madár énekét a városi közlekedés mindenféle zajától. De az ember igenis képes meghallani. Tisztán hallhatod, ha arra képezed magadat, hogy fülelj rá.”

Packer elnök 1979-ben tanított ekképpen a Szentlélekről – egy olyan időszakban, amikor az élet sokkal nyugodtabb volt, a világ zaja pedig sokkal csendesebb, mint most.

Nelson elnök azt tanította, hogy amennyiben „jobban odafigyeltek a közösségi média hírfolyamaira, mint a Lélek suttogásaira, akkor lelki veszélynek teszitek ki magatokat”.

Faust elnök ezt mondta: „Ahhoz, hogy hallgathassunk a Lélek hangjára, nekünk is ki kell nyitnunk a fülünket, a hit szemét a hang forrása felé kell fordítanunk, és állhatatosan a menny irányába kell tekintenünk.”

A Lélek e hangja eléri mind az értelmünket, mind az érzéseinket. „[E]lmédben és szívedben szólok majd hozzád a Szentlélek által, amely reád száll és a szívedben lakozik” (Tan és szövetségek 8:2). Hallgass a lelkiismeretedre – a kinyilatkoztatás gyakran ott kezdődik.

Imádkozz hívő szívvel!

A válaszokat és benyomásokat nem lehet kierőszakolni. Imádkozunk, majd pedig hívő szívvel várunk. Vannak válaszok, amelyek nem ebben az életben érkeznek majd, de az igazlelkűeknek az Úr mindig elküldi az Ő békességét (lásd János 14:27). A válaszok gyakran akkor érkeznek, amikor azért imádkozunk, hogy segítsünk a körülöttünk lévőknek. Időnként „sorról sorra, előírásról előírásra” érkeznek (vö. Tan és szövetségek 98:12).

A menny hangja érkezhet hozzánk váratlan időpontokban és váratlan helyeken is, de a leginkább figyelemreméltó alkalmaink csendes terekben és szent helyeken adódnak. A kora reggeli imáim és elmélkedéseim nyugalmában szokatlan áldásokra szoktam lelni. Míg a szentírások napi, személyes, zavartalan olvasása időnként egy teljesen mindennapos élmény, máskor lángolón hozza el a Lélek hangját a szívünkbe.

Időnként a benyomások jól behatárolhatóan abból fakadnak, amit éppen olvasunk, máskor pedig elmélkedünk valamin, ami aztán egy teljesen más aggályunkra ad választ. Emlékezz Robert D. Hales elder szavaira: „[A]mikor Istenhez akarunk szólni, imádkozunk. És amikor azt szeretnénk, hogy Ő szóljon hozzánk, kutatjuk a szentírásokat”.

Miközben körülöttünk örvénylik a világ minden zaja és figyelemelterelő tényezője, az Úr arra utasította a prófétáját, hogy építsen egyre több és több templomot. Az Úr e szent házaiban, midőn kívül hagyjuk a kihívásainkat, ám bevisszük magunkkal az imáinkat és aggályainkat, akkor az örökkévalóság igazságairól tanulunk.

Egy évvel ezelőtt Nelson elnök ezt a figyelemre méltó ígéretet tette nekünk: „Drága fivéreim és nővéreim! Íme az ígéretem. Semmi sem fog jobban segíteni nektek szilárdan a vasrúdba kapaszkodni, mint az olyan rendszeres templomi hódolat, amelyet a körülményeitek csak megengednek. Semmi sem fog jobban megvédeni benneteket, amint szembekerültök a világban a sötétség ködeivel. Semmi sem fogja jobban megerősíteni a bizonyságotokat az Úr Jézus Krisztusról és az Ő engeszteléséről, vagy segíteni megérteni Isten pompás tervét. Semmi sem fogja jobban megnyugtatni a lelketeket a fájdalmas időkben. Semmi sem nyitja majd meg jobban a mennyeket. Semmi!”

Minden egyes általános konferencia további bőséges áldásokat hoz. Közeleg az április, mi pedig ismét összegyűlünk az általános konferencián, hogy halljuk az Úr hangját. Imádságosan és felkészülve érkezünk az általános konferenciára. Mindegyikünknek vannak sürgető gondjai és őszinte kérdései. Azért jövünk, hogy megújítsuk a Szabadítónkba, Jézus Krisztusba vetett hitünket, és megerősítsük azon képességünket, hogy ellenálljunk a kísértésnek. Azért jövünk, hogy a magasságból taníttassunk. Megígérem, hogy amikor felkészülsz és imádságosan jössz az általános konferencia üléseire, érezni fogod a válaszokat az aggodalmaidra, és tudni fogod, hogy rajtad van a „menny keze”.

Legyen hited abban, hogy Mennyei Atyád szól hozzád! Mert szól! Segítsen neked az Őbelé és az Ő Szeretett Fiába vetett hited kettéválasztani a fátylat és befogadni Atyád hangját! Tanúsítom, hogy Ő ott van, és jobban szeret téged, mint amennyire az szavakba önthető.