A gyötrelem könnyeitől a hála könnyeiig

Illusztrálta: Katy Dockrill

Semmi nem készített fel arra a napra, amikor a tíz éve társamul szegődött feleségem azt mondta, ki akar lépni az egyházból és a házasságunkból. Való igaz, hogy mindkettőnkből hiányzott a kellő érettség, kedvesség, megbocsátás és szeretet, de én szerettem volna tovább próbálkozni a házasságunk jobbá tételén. A feleségem viszont nem.

Úgy éreztem, tiszteletben tartom a szövetségeimet, lelkesen tanulmányozom a szentírásokat, és kötelességtudóan szolgálok az egyházközségem püspökségében. De miután a feleségem elhagyott, olyan megrökönyödést, haragot és zavarodottságot tapasztaltam, hogy sokszor gyötrelmesen szenvedve ébredtem fel az éjszaka közepén. Ömlöttek a könnyeim, és az egyedüli dolgot tettem, amit tehettem: órákon át imádkoztam.

Úgy éreztem magam, mint egy olyan autó sofőrje, aki biztonságosan vezetett, aztán hirtelen belecsapódott egy másik, irányíthatatlanná vált autó. Vajon az engedelmességemnek nem kellett volna megvédenie engem a csapásoktól?

Felmerült bennem, hogy az egyházközségem tagjai talán csalónak tartanak. Olyan egyházközségi vezető voltam, akinek a családja épp az ellentéte volt az eszményi család képének. Hogyan nézhetnék szembe az egyházközség tagjaival, amikor úgy éreztem, darabokra hullott az életem? Mivel alkalmatlannak éreztem magam, arra a következtetésre jutottam, hogy kérjem a felmentésemet az elhívásomból.

„Ha az alkalmatlanság érzésével küszködsz, ne tedd! – mondta a püspököm. – Mindannyian emberiek vagyunk és követünk el hibákat.”

Öt nehéz évvel később azon kaptam magam, hogy megváltoztam. Szeretetteljesebb és megbocsátóbb lettem. Nyugodtabb lett a lelkem. A gyengeségeimet a Szentlélek általi finomodás lehetőségeiként láttam (lásd Ether 12:27).

Idővel találkoztam egy csodálatos nővel, akinek már volt két gyermeke egy korábbi házasságából. 2020-ban hozzám jött feleségül. Azóta boldog vagyok. A gyötrelem éjjelente ontott könnyei most már hálakönnyek. Az Úr oly sok áldást áraszt ránk!

Miután boldogtalan és egészségtelen körülményeket tapasztaltam meg a családomban, vigaszt merítek ebből a tanácsból David A. Bednar eldertől, aki a Tizenkét Apostol Kvóruma tagja: „Azt mondom nektek, akik megtapasztaltátok a családotokban a válással járó szívfájdalmat vagy a bizalom elvesztésének gyötrelmét, kérlek, emlékezzetek arra, hogy [Isten családokra vonatkozó mintája] megint csak… veletek kezdődik! […] Megerősíthetitek a láncotokat, sőt, talán még a széttört láncszemek helyreállítását is elősegíthetitek.”