Miért választom a visszaállított egyházat?

Miután csatlakoztam az egyházhoz, éheztem a tudásra. Mire 14 éves lettem, elolvastam a rendelkezésemre álló összes szentírást és egyházi könyvet, például a Jézus, a Krisztus és a Hittételek című könyveket James E. Talmage eldertől (1862–1933) a Tizenkét Apostol Kvórumából.

1984-ben én is énekeltem a kórusban a Guatemalai Guatemalaváros templom felszentelésén. Eltűnődtem, miért tiltakoznak néhányan a felszentelés ellen és osztogatnak egyházellenes anyagokat a templom előtt. Akkoriban azt is láttam, hogy némelyek különböző okok miatt elhagyják az egyházat.

Két hónappal a keresztelkedésem után befejeztem a Mormon könyve olvasását. A könyvről való bizonyságom soha nem hagyott el. Mivel tudom, hogy igaz, így azt is tudom, hogy Joseph Smith próféta volt, hogy Isten hívta el, és hogy ez a Szabadító egyháza.

A bizonyság Istentől ered. Ha Ő azt mondja neked, hogy ez az igaz egyház, és tudod, hogy ezt Isten mondta neked, akkor ennyi – egyszerűen csak tudod (lásd Joseph Smith története 1:25). Ezen keresztül szemlélve mindent meg lehet érteni és mindennek ellen lehet állni.

Nemrégiben beszélgettem egy családtagommal, aki az interneten látott néhány dolog miatt küszködik a hitével.

Ezt mondtam neki: „Ha találsz valami jobbat Jézus Krisztus evangéliumánál, vagy valamit, ami boldogabbá tesz, mint az evangélium, akkor kövesd azt. De tapasztalatból tudom, hogy nincs semmi jobb, nincs semmi, ami boldogabbá tenne minket, mint Jézus Krisztus evangéliuma.”

Elmondtam neki, hogy néhányan azt mondják, hogy Isten nem létezik és hogy az evangélium nem igaz, de ők nem keresik buzgón az igazságot. És vannak olyanok is, mint például Lamóni király atyja, aki oly buzgón szerette volna megismerni Istent, hogy így imádkozott: „[H]ozd magad az én tudomásomra, és én minden bűnömmel felhagyok, hogy megismerjelek téged” (lásd Alma 22:17–18).

Létfontosságú, hogy szeretettel, ne pedig ítélkezéssel igyekezzünk segíteni valakinek, aki nehéz hitbéli kérdésekkel küszködik. Ez a családtagom azt mondta, hogy nem fog többé istentiszteletre járni, de aztán mégis tovább járt. Szerintem azért, mert szoros a kapcsolatunk, és úgy érzi, értem a kételyeit.

Ahogy fiatalkoromban gyarapodott a bizonyságom, úgy nőtt a zene iránti szeretetem is. Ez a szeretet akkor kezdődött, amikor egy utolsó napi szent kápolnába lépve először láttam zongorát. Úgy érzem, hogy az Úrnak terve volt számomra, mert vonzott a zongora. Felnyitottam a zongoraszék fedelét, találtam egy zongorázást oktató könyvet, és elkezdtem magamtól tanulni.

Nemsokára én zongoráztam vasárnaponként az egyházközségemben, és az egyházközségi ifjúsági kórusban is énekeltem. 16 évesen elkezdtem a guatemalai állami konzervatóriumot. Az ottani kórusvezető, Beto Echeverria, arra buzdított, hogy hivatásszerűen zenéljek. Azóta számos egyházi rendezvényen zongoráztam, és kórusokat is vezényeltem. Idővel én lettem az egyház zenei koordinátora a Közép-Amerika Területen. Ma zongorahangolóként és zongorajavítóként, illetve zenetanárként dolgozom.

Amikor Russell M. Nelson elnök 2019-ben egy kilencnapos latin-amerikai szolgálattételi út során Guatemalába látogatott, beszédet mondott egy esti áhítaton, amelyen egy 200 fős kórus vezénylésére lettem felkérve. Nem sokkal a próbák megkezdése után volt egy álmom.

Azt álmodtam, hogy köszönthetem majd a prófétát. Az áhítat után, amikor Nelson elnök a zsebkendőjével búcsút intett a 22 000 jelenlévőnek, odafordult hozzám, és tökéletes spanyolsággal így szólt: „Nagy köszönöm! Kiváló volt!” Aztán az egybegyűltekhez szólva Wendy Nelson nővér ezt mondta: „Nem is tudtam, hogy Guatemalában is van egy Tabernákulum Kórus!”

Egy másik gyengéd irgalmasság, amelyben a zenei szolgálatom által volt részem, 2024-ben adatott, amikor felkértek, hogy az áprilisi általános konferencián énekeljek a Templom téri Tabernákulum Kórussal. Egy újabb áldást jelentett az, amikor a BYU–Pathway Worldwide révén megszereztem az alapdiplomámat – olyasvalami volt ez, amire már fiatal felnőtt korom óta vágytam.

Minden kétséget kizáróan elmondhatom, hogy mindent, amim csak van és aki vagyok – a családomat, az értékeimet, a hivatásomat, az életcélomat –, Jézus Krisztus visszaállított evangéliumának köszönhetek. Oltalmat, útmutatást és számtalan áldást nyújtott nekem.