Még a legszörnyűbb hibáid után is

Péter apostol az Újszövetség egyik lenyűgöző alakja volt. Elég hite és bátorsága volt ahhoz, hogy a vízen járva elinduljon Jézus felé, néhány pillanattal később azonban engedte, hogy a félelmei hatalmukba kerítsék, és süllyedni kezdett, segítségért kiáltva az Úrhoz (lásd Máté 14:28–31). Bár nem ismerjük Péter életének az összes részletét, tudomásunk van egy olyan esetről, amikor keservesen sírt.

Csupán órákkal a saját elfogása előtt Jézus Krisztus megjövendölte, hogy Péter háromszor is meg fogja tagadni Őt, mielőtt a kakas kétszer kukorékolna. Péter nem volt hajlandó elhinni egy ilyen próféciát, és „annál inkább erősíti vala: Ha veled együtt kell is meghalnom, semmiképen meg nem tagadlak téged” (Márk 14:31).

Természetesen a Szabadító jövendölése valóra vált. A Szabadító elfogását övező rettenet és félelem következtében Pétert cserben hagyta a bátorsága. Miután már kétszer is letagadta, hogy ismerné a Szabadítót, a harmadik unszolásra Péter „kezde átkozódni és esküdözni, hogy: Nem ismerem azt az embert, a kiről beszéltek” (Márk 14:71).

Amikor a kakas kétszer kukorékolt, és Péternek eszébe jutott a Szabadító jövendölése, „keservesen síra” (Máté 26:75).

De ezzel még nincs vége a történetnek.

Mindabból, amit a szentírásokból tudunk, azt derül ki, hogy Péter félelmei soha többé nem kerekedtek felül a Jézus Krisztusról szóló bizonyságán. Minden adandó alkalommal bátran bizonyságot tett a Szabadítóról, bármilyen személyes veszéllyel is járt ez számára. Ne feledd, Péter egy olyan népet tanított, akik nem sokkal korábban keresztre feszítették Jézus Krisztust. A veszély nagyon is valóságos volt.

Amikor Péter meggyógyított egy születésétől fogva sánta embert, azt parancsolva neki, hogy „a názáreti Jézus Krisztus nevében, kelj fel és járj” (Apostolok cselekedetei 3:6), Jánossal együtt elfogták, és arról faggatták, hogy miként vitte véghez ezt a csodát.

Péter bátran így felelt: „Legyen tudtotokra mindnyájatoknak és a Izráel egész népének, hogy a názáretbeli Jézus Krisztusnak neve által, a kit ti megfeszítettetek, kit Isten feltámasztott halottaiból, az által áll ez ti előttetek épségben.

Ez ama kő, melyet ti építők megvetettetek, mely lett a szegeletnek fejévé. És nincsen senkiben másban idvesség: mert nem is adatott emberek között az ég alatt más név, mely által kellene nékünk megtartatnunk” (Apostolok cselekedetei 4:10–12).

Micsoda hősies válasz, és a meggyőződése egyértelmű bizonyítéka!

Mindegyikünk fog bűnt elkövetni ebben az életben. Minden igyekezetünk ellenére időről időre kudarcot fogunk vallani a reményeinkben és szándékainkban. Amint azt Jeffrey R. Holland elnök, a Tizenkét Apostol Kvórumának az elnöke tanította egyszer: „Egyedül tökéletes Egyszülött Fia kivételével Istennek mindig csak tökéletlen emberek álltak rendelkezésére munkája elvégzéséhez.”

A lelki értékedet nem határozzák meg vagy csökkentik a hibáid – még a legszörnyűbbek sem! Mivel Péter bűnbánatot tartott és Krisztus megbocsátott neki, az, hogy Péter megtagadta Krisztust, nem akadályozta meg abban, hogy később nagy hatalommal tegyen bizonyságot, tanítson és térítsen. A szentírások tele vannak olyan tanítványok példáival, akik bűnt követtek el, bűnbánatot tartottak, majd Krisztusba vetett hittel továbbhaladtak.

Sátán mindig megpróbál majd meggyőzni téged arról, hogy a hibáid összeadódnak, és soha nem fogsz tudni felülkerekedni rajtuk. Ne törődj a hazugságaival!

Tamara W. Runia nővér, a Fiatal Nők Általános Elnökségének az első tanácsosa ezt tanította: „[E]zt hallanotok kell, úgyhogy hangosan kimondom e szavakat: a fejetekben lévő e hang vagy az általatok elkövetett hibák nem azonosak veletek. Lehet, hogy ezt nektek is hangosan ki kell mondanotok. Mondjátok ezt Sátánnak: »Nem ma!« Kergessétek el!

Érezzétek az Isten szerint való szomorúság vonzását, amely a Szabadítótok felé fordít titeket, és figyeljétek, amint az Ő kegyelme részévé válik a ti életeteknek és a szeretteitek életének. Megígérem, hogy abban a pillanatban, amikor megtört szívvel bátran Hozzá fordulunk, Ő azon nyomban ott terem.”

Ebben a húsvéti időszakban, miközben még teljesebb mértékben elmélkedsz a Szabadító engesztelésén, ne feledd, hogy az egyik legnagyobb ajándék, amelyben részed lehet, az, hogy képes vagy bűnbánatot tartani és ismételten próbálkozni. Jézus Krisztusnak köszönhetően a legszörnyűbb hibáid is megbocsáttathatnak, majd pedig, mint egy nehéz lánctól, megszabadulhatsz tőlük.

„A Szabadító örökké fényesebb a szégyen sötétjénél” – tanította Runia nővér.

Jézus Krisztusnak köszönhetően a remény mindig fényesen ragyoghat előtted, ha továbbra is Őrá irányul a figyelmed.