József, az arimathiai – Igazlelkű vágyak és Isten csodái. Liahóna, 2026. márc.
Ismerték a Szabadítót
József, az arimathiai – Igazlelkű vágyak és Isten csodái
Ki volt az arimathiai József, és mit tanulhatunk a húsvéti történetben betöltött szerepéről?
Illusztrálta: Laura Serra. Másolatok készítése tilos!
Az a József, akit az „arimathiai” jelzővel illettek, fontos szerepet töltött be a húsvéti történetben: segítette az Urat, aki éppen véghez vitte az emberiség történetének a legnagyobb diadalát. Amikor Jézus Krisztust keresztre feszítették, József „beméne bátran Pilátushoz, és kéré Jézusnak testét” (Márk 15:43). Miután oly sokan mások magára hagyták az Urat a kétségbeesése órájában, vajon mi indította Józsefet arra, hogy maradjon, és részt vegyen a Szabadító áldozatának e sarkalatos szakaszában?
Hűsége látszólag ellenkezik azzal a tisztségével, amelyet gazdag tanácstagként töltött be a Szanhedrinben, abban a farizeusokból és szadduceusokból álló zsidó tanácsban, amely halálra ítélte Krisztust (lásd Máté 27:1, 57). Továbbá „a zsidóktól való félelem miatt” József titokban tartotta azt, hogy Krisztus tanítványa (János 19:38).
Végül mégsem leplezhette odaadását. József „nem vala részes azoknak tanácsában és cselekedetében”, akik a Szabadító életére törtek (lásd Lukács 23:50–51). Miután pedig a Szabadító meghalt, József gyolcsba göngyölte a Mester testét, és elhelyezte azt a saját új sírkamrájába (lásd Máté 27:59–60; Lukács 23:52–53). Ez annak a jövendölésnek beteljesedése volt, miszerint Krisztus sírja a gazdagok körében lesz (lásd Ésaiás 53:9).
„Feltámadott”
Amikor az arimathiai József, átadta a saját sírkamráját a Szabadító eltemetéséhez, segített beteljesíteni egy próféciát, és előkészítette az utat a csodás tanúságtételhez Jézus Krisztus feltámadásáról. A keresztre feszítés utáni harmadik napon Krisztus követői üresen találták a sírkamrát, és egy angyal hangja jelentette ki számukra: „Nincsen itt, mert feltámadott” (Máté 28:6).
„Jézus Krisztus feltámadása tanúságot tesz az Ő isteni voltáról és arról, hogy Ő minden dolgot legyőzött – tanította D. Todd Christofferson elnök, az Első Elnökség második tanácsosa. – Feltámadása tanúságot tesz arról, hogy szövetség által Őhozzá kötve mi is minden dolgot legyőzhetünk és eggyé válhatunk. Feltámadása tanúságot tesz arról, hogy Őáltala a halhatatlanság és az örök élet valóságosak.”
József talán nem tudta, mivel is járult hozzá ahhoz az első húsvéthoz azon a vágyán kívül, hogy áhítatos tiszteletet tanúsítson Jézus Krisztus iránt. Az Úr azonban felhasználta József igazlelkű vágyait a legfőbb csodatétele részeként, amikor is „zsengéjök lőn azoknak, kik elaludtak” (1 Korinthusbeliek 15:20), vagyis az első lett, aki feltámadt a halálból.
Ahogyan Józsefnek fontos szerep jutott, mindegyikünk szintúgy lehet eszköz Mennyei Atya kezében. Az Ő terve mindenkinek szól, és a munkája előmozdításában támaszkodni fog a készségeinkre, tapasztalatainkra és körülményeinkre. Ezen a húsvéton emlékezhetünk erre az üzenetre, és kereshetjük Jézus Krisztust, feláldozva mindazt, amit csak tudunk, hogy segítsünk felépíteni az Ő királyságát, és hagyva, hogy az Ő csodái bekövetkezzenek az életünkben.