Igazságot tanítva, életeket megváltoztatva. Liahóna, 2025. okt.
A hit képmásai
Igazságot tanítva, életeket megváltoztatva
Jézus Krisztus evangéliuma igaz. Az Ő tana megváltoztatja az emberek életét. És ez változtatja meg a kenyai fiatalok életét is.
Fényképezte: Leslie Nilsson
Az egyház egyik, 2024 szeptemberében alakult kis gyülekezetének az elnökeként szolgálok. A tagságunk mintegy kétharmadát fiatalok teszik ki. Hetente jönnek istentiszteletre, a legtöbbjük több kilométert utazik. Némelyek gyalog, mások kerékpáron jönnek.
E fiatalok közül sokaknak a szülei nem tagjai az egyháznak, de megengedték a gyermekeiknek, hogy megkeresztelkedjenek. Nemrégiben találkoztam az egyik szülővel. Szeretett volna többet tudni arról az egyházról, amelybe a fia jár.
Azt mondta: „Sok változást láttam a fiamban. Más ember lett. Otthon szófogadó és kedves. Szeretném kideríteni, hogy miért.”
Ez az apa eljött istentiszteletre, és a saját szemével látta, hogy a Szabadító tanításai és a visszaállított evangélium változtatták meg a fia viselkedését. „Most már tudom, hogy ahová a fiam jár, az egy kedves hely – mondta utána. – Meg fogom engedni másoknak is, hogy eljöjjenek.”
Tavaly a gyülekezetemben több mint 30 fiatal keresztelkedett meg. A következő 2-3 évben sok misszionárius indul majd szolgálatra tőlünk. Örülünk nekik. A mi munkánk itt az, hogy lehetőségeket biztosítsunk számukra a Jézus Krisztushoz és az Ő visszaállított evangéliumához való megtérésük elmélyítésére. Ügyelünk tehát arra, hogy beírassuk őket az egyházi programokra, például az ifjúsági és felsőfokú hitoktatásra, amelyek jól felkészítik őket.
Nagyon biztató kilátások
Amikor én befejeztem a missziómat, mindössze 12 gyülekezetünk volt egész Kenyában. Ma már több mint 100 egységünk van. Bámulatos látni, hogyan növekszik az egyház, különösen Nyugat-Kenyában.
Az egyik oka annak, hogy a gyülekezetemben rengeteg fiatal van, az, hogy itt nagyon eredményes az egyháztag misszionáriusi munka a fiatalok között. A legtöbben ugyanabba az iskolába járnak, és meghívják egymást istentiszteletre. Ettől a kilátások nagyon biztatóak.
A visszatért misszionáriusok további olyan tényezőt jelentenek, amely hozzájárult a növekedéshez Kenyában. Ők hatalmas erősséggé váltak az egyház számára. Amikor visszatérnek a missziójukból, Jézus Krisztusba vetett hittel és az Ő visszaállított evangéliumáról való bizonysággal térnek haza. Vezetői készségeket fejlesztettek ki. Megmaradnak az egyházban. Egyháztagokkal kötnek házasságot. A gyermekeik az egyházban nőnek fel, és a gyermekeik maguk is erősséggé válnak az egyház számára.
További tényezőt jelentenek azok az úttörő egyháztagok, akik az 1990-es években és a 2000-es évek elején éltek Nairobiban. Időközben nyugdíjasok lettek, és visszaköltöznek vidékre, a falvaikba. Magukkal viszik a bizonyságukat, élvezik az emberek bizalmát, és megosztják az evangéliumot a rokonaikkal és az ismerőseikkel.
Pedig a ’90-es években nem volt könnyű az egyháztagok élete Nairobiban, mert sok egyházellenes újságcikk jelent meg.
Örülök, hogy ezek az egyháztagok akkor hithűek és állhatatosak voltak. Sok mindent elviseltek. Sőt, a szentek közül sokan példaképként is szolgáltak mindenhol, amerre csak jártak, és mindenben, amit végeztek. Ez rengeteget számított.
„Más teremtmény”
A misszióm során lehetőségem volt Jézus Krisztus evangéliumát tanítani a kenyai és ugandai testvéreimnek, és ami még fontosabb: bizonyságot szereztem Jézus Krisztusról. Amikor 1997-ben hazatértem, „más teremtmény” voltam (lásd 2 Korinthusbeliek 5:17).
A missziómon lehetőségem nyílt különböző országokból érkezett társakkal szolgálni. A legtöbben azt mondták, hogy a missziójuk után folytatják a továbbtanulást. Azon kaptam magamat, hogy én is ezt szeretném.
A társaim biztatása nagy reményt adott, de kulturális megrázkódtatást jelentett a misszióm után visszatérni a szerény otthonomba és életkörülményeim közé. Tudtam azonban, hogy Mennyei Atya segíteni fog nekem, így aztán nagy hittel és reménységgel voltam képes végigélni ezt az időszakot.
Az Egyházi Oktatási Szervezet által a visszatért misszionáriusoknak nyújtott kölcsönök segítségével tanulmányokat folytathattam. 2002-ben szereztem meg a laborasszisztensi képzettségemet. Azóta abban az áldásban volt részem, hogy számos egyházi elhívásban szolgálhattam. Amikor Nyugat-Kenyába jöttem, a terület vezetése alatt elindítottuk az egyház csoportját Kakamegában. Ez a csoport gyülekezetté nőtte ki magát, amelyet mostanra már két gyülekezetre osztottak.
„Tudják, hogy az egyház olyan menedék, ahol Jézus Krisztus evangéliumát hallják” – mondja Jastus azokról a fiatalokról, akik vonzónak találják az egyházat
Fák, férőhelyek, fiatalok, feddhetetlenség
Jelenleg egy körülbelül 100 férőhelyes sátorban tartjuk a gyűléseket. Az egyik oldalát nyitva hagyjuk, mert néha nem fér be mindenki. Ilyenkor ezek az emberek a közeli fák alatt ülnek.
Egyelőre csak úrvacsorai gyűléseket tartunk. A gyülekezetünk néhány tagja két órát is gyalogol istentiszteletre és onnan haza, csak azért, hogy részt tudjon venni rajta, vehessen az úrvacsorából és élvezhessék egymás társaságát.
A fiatal egyháztagjainkat megszólító üzenet az összetartozásnak az az érzése, amelyet akkor tapasztalnak, amikor istentiszteletre jönnek. Tudják, hogy az egyház olyan menedék, ahol Jézus Krisztus evangéliumát hallják, és jellemes férfiakká és nőkké válnak. Tudják, hogy az emberek törődnek velük. Tudják, hogy az egyház olyan hely, ahol igazságot, erényeket, becsületességet, feddhetetlenséget és kemény munkát tanulnak. Tudják, hogy az egyházban lévő emberek arra ösztönzik majd őket, hogy keményen tanuljanak az iskolában.
Fiatalon az egyik barátom elhívott Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyházába. Még csak kisfiú voltam, akinek nem volt semmije, de egyre erősödött a Jézus Krisztusba vetett hitem és az Ő visszaállított evangéliumáról való bizonyságom. Az egyháztagok bíztak bennem és időt fordítottak rám. Abban az áldásban van részem, hogy ma én is ugyanezt tehetem a fiatalokkal.
Jézus Krisztus evangéliuma igaz. Az Ő tana megváltoztatja az emberek életét. És ez változtatja meg a kenyai fiatalok életét is.