Nem kell profinak lenned

Illusztráció: Getty Images

Legtöbbünknek már volt olyan élményben része, hogy egy nagyszerű művészeti alkotás vagy szórakoztató program láttán azt gondolta: Bárcsak én is képes lennék ilyenre, de nem vagyok hozzá elég tehetséges.

A kedvenc műveid nagy részét valóban született tehetségek alkották. Ám meglepődnél, milyen gyakran csak egy átlagos ember áll mögöttük, akinek ihlete támadt.

A Let Easter Anthems Ring [Zengjenek húsvéti himnuszok] című, az egyház által nemrégiben kiadott egyik új himnuszt Larry A. Hiller, egy utolsó napi szent írta. Nyugdíjazása előtt hivatásos író és szerkesztő volt, de nem dalszerző. Énekesként és zenészként sem remekelt.

Csupán imádta a zenét, és támadt egy sugalmazott ötlete.

Évekkel korábban, amikor egyházközségi kórusvezetőként szolgált, Hiller fivér megpróbálkozott új dalszöveg írásával egy régi dalhoz, amelyre rábukkant. Élvezte ezt az élményt, és megkérdezte az egyik egyházi alkalmazott barátját, hogy ismer-e még olyan dalokat, amelyekhez új dalszövegre lenne szükség. Ő elirányította egy 1800-ban íródott himnusz dallamához.

Hiller fivér azt mondta: „Leültem ezzel a zenével, és azonnal megjelentek a gondolataimban a következő szavak: Rise up, ye Saints, rejoice [Keljetek fel, szentek, örvendezzetek]. És onnantól fogva éreztem az általános dalszöveget és hogy milyennek kell lennie – a Szabadítóról való örvendezés dalának.”

Ez a himnusz 2012-ben jelent meg az Ensign egyik lapszámában. Négy versszakból állt, és Jézus Krisztus engeszteléséről szólt. „A dalszöveg határozottan arról szólt, hogy újra látjuk majd a szeretteinket, van feltámadás” – mondta Hiller fivér. Amikor megjelent az egyház felhívása új himnuszok beküldésére, Hiller fivért felkérték, hogy a dalszövegét írja át kifejezetten húsvétira.

A dalszöveg nagy részének az átírása után – bár az eredeti nyitó sort megtartotta: „Rise up, ye Saints, rejoice” [Keljetek fel, szentek, örvendezzetek] – Hiller fivér előállt egy három versszakos himnusszal, mely a Let Easter Anthems Ring [Zengjenek húsvéti himnuszok] címet kapta. Lehetséges, hogy egyszer majd ti is énekelni fogjátok az úrvacsorai gyűlésen valamelyik húsvéti időszakban.

Sugalmazásban volt része Hiller fivérnek, amikor megírta a dalszöveget?

„Alázattal tölt el, hogy ezt mondom – felelte –, de: igen. Voltak időszakok, amikor éreztem, ahogyan szavak árasztják el a gondolataimat. Ez megelégedettséggel és csendes örömmel töltött el. Gyakran érzem ezt az örömet visszhangozni, amikor újraolvasok valamit, ami akkor különösen megindított. Ennyi is elég ahhoz, hogy visszaidézze a bizonyság ezen érzéseit. Majdnem olyan, mintha újraélném azt az élményt.”

Az emberek valószínűleg nagyon fogják szeretni ezt a himnuszt, de úgy hangzik, hogy aki a legtöbbet nyerte belőle, az – dobpergés… – maga a szerzője! A tehetségeink és sugalmazott ötleteink használata nem csupán másokat áld meg, hanem minket is.