Szolgálat és a Szabadító szeretete

Illusztrálta: Katelyn Budge

Amikor 10 éves voltam, a nagynéném mesélt nekem az egyházáról, mégpedig Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyházáról. Ő egy másik régióban él, így én találtam egy egyházközséget a saját városomban, és két héttel később megkeresztelkedtem. Egyedül csatlakozni az egyházhoz nem okozott nehézséget számomra, mert a nagynéném támogatott, és az új barátaim a Fiatal Nőknél befogadtak az egyházközségbe.

Az, ahogyan engem szolgáltak, arra ösztönöz, hogy én is szolgáljak másokat. Egyszer az egyik osztálytársam sírva fakadt, mert nem sikerült jól az év végi témazárója, és nem tudta, hogyan mondja el a szüleinek. Vigasztalgattam, és azt mondtam neki, hogy legyen bátor. Megkönnyebbült, és megköszönte a segítséget.

A szolgálat megerősítette a kapcsolatomat a Szabadítóval és Mennyei Atyával, mert megmutatta, miként éljek a Szabadító szeretetről és könyörületről szóló tanításai szerint. Érzem az Ő szeretetét, amikor másokat szolgálok, és amikor mások szolgálnak engem.