Öröm és a szövetség ösvénye
A szövetség ösvénye valóban a megváltó szeretet ösvénye.
Light and Life [Világosság és élet]. Készítette: Mandy Williams
Amikor 1848-ban Israel Barlow és Elizabeth Haven Barlow elindult az Illinois állambeli Nauvooból a Sóstó-völgybe, hátrahagytak egy fiúcskát, akit egy kis nauvooi temetőben temettek el. A kis James Nathaniel Barlow, az első gyermekük, 1841 májusában, röviddel a születése után hunyt el.
Israel és Elizabeth valószínűleg nem számított rá, hogy valaha is viszontlátják majd a fiuk sírját. Amikor azonban Israelt néhány évvel később elhívták misszióba Angliába, Nauvoon utazott keresztül. Elizabeth kérésére megállt, hogy megkeresse a fiuk sírját, és áthelyezze azt a fő temetőbe.
Miután Israel rátalált a sírra, látta, hogy szétkorhadt és megtöredezett. A feleségének írt levelében Israel elmondta, hogy úgy döntött, a helyén hagyja a sírt, és a jövőben majd visszatér.
Alig tett meg pár métert a sírtól, amikor egy hangot hallott az elméjében, mely ezt mondta: „Apu! Ne hagyj itt engem!” Israel visszatért a sírhoz, és végül mégiscsak áthelyezte onnan.
Azt mesélte Elizabethnek, hogy a sír mellett álldogálva „vágyat éreztem arra, hogy az Úr kezébe szenteljem magamat és mindazt, amit a sajátomnak nevezhetek, hogy érdemesnek találtathassak arra, hogy az első feltámadás reggelén [Jamessel együtt] jöhessek majd elő”.
A Jézus Krisztus evangéliuma iránti odaadása és a szent szövetségei megtartása teszik lehetővé Israel számára az örök életet – minden áldás legnagyobbikát – és megáldják a családját – az őseit és az utódait is.
Ez ugyanúgy igaz ránk is.
Szent ígéretek
Mennyei Atyád és Fia, Jézus Krisztus minden elképzelésedet felülmúlóan szeretnek téged. Közelebb akarnak hozni téged Magukhoz, és segíteni akarnak neked abban, hogy tanulj, valamint növekedj a hitben és a megértésben. Mennyei hatalommal, gyógyulással és békességgel szeretnének megáldani téged egy olyan világban, ahol nehéz ilyen áldásokat találni. Azt szeretnék, ha örömben lenne részed ebben az életben és az eljövendő életben.
E tökéletes szeretet kiárasztásaként mindenkinek felkínálják a lehetőséget, hogy a keresztelés alkalmával és az Úr házában szövetséges kötelékbe lépjenek Ővelük. Abban az áldásban van részünk, hogy az úrvacsorai gyűlésen hetente újra elkötelezhetjük magunkat e szövetségek mellett.
Amikor veszünk az úrvacsorából, magunkra vesszük Jézus Krisztus nevét. Emlékszünk Őrá és az irántunk táplált szeretetére, mely az Ő engesztelése ajándékán keresztül mutatkozik meg. Azt is megmutatjuk, hogy hajlandóak vagyunk betartani a parancsolatait (lásd Tan és szövetségek 20:77, 79).
Russell M. Nelson elnök (1924–2025) ezt mondta: „Gyakran hallom azt a kifejezést, hogy azért veszünk az úrvacsorából, hogy megújítsuk a kereszteléskor kötött szövetségeinket. Bár ez igaz, mégis jóval többről van szó.” Nelson elnök azt mondta, hogy minden egyes alkalommal, amikor veszünk az úrvacsorából, új szövetséget kötünk, melyért „cserébe [az Úr] kijelenti, hogy az Ő Lelke mindig velünk lesz. Micsoda áldás ez!”
Amikor bűnbánatot tartunk és tiszta szívvel veszünk az úrvacsorából, elnyerjük a Szentlelket, és „megtisztul[unk a bűntől], mintha csak újra megkeresztelkednénk. Ez az a remény és irgalom, amelyet Jézus mindegyikünknek felkínál.”
Mily nagy öröm a bűnbánat és a Krisztus megváltó szeretete általi megbocsátás!
Az Ő háza az öröm háza
Amikor Nelson elnök Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza elnöke volt, gyakran beszélt a szövetség ösvényéről. A „bűnbánat és a víz általi keresztség” (2 Nefi 31:17) által lépünk erre az ösvényre, majd „a templomban még teljesebben rálépünk”.
Halandó életünk csak egy pillanat a létezésünkben, de ez a pillanat – mely nagyon nehéz tud lenni olykor – örökkévaló jelentőséggel bír. Hogy gyönyörűvé és reményteljessé tegye az életünket, Mennyei Atyánk biztosított egy Szabadítót. Az Ő szeretete és engesztelő áldozata által Ő már mindent megoldott és meggyógyított, amivel az életben szembenézünk. És az Ő szent házának – az öröm házának – köszönhetően a viszontagságok ellenére is minden rendben lesz.
Hondurasi San Pedro Sula templom
A szövetség ösvénye valóban a megváltó szeretet ösvénye. Amint szövetségeket kötsz a templomban, majd pedig meg is tartod azokat, nagyobb hatalom, nagyobb szeretet, nagyobb irgalom, több megértés és több remény áldásait fogod elnyerni.
Gyűjtsd őket haza
Kearon nővérrel különösen érzékenyen érint minket Israel és Elizabeth Barlow története, és nagyon együttérzünk velük. Az első gyermekünk, egy Sean nevű fiúcska, mindössze háromhetes volt, amikor szívműtét közben meghalt. A veszteség következtében egy világ omlott össze bennünk. Akkoriban azon tűnődtünk, hogy túl tudjuk-e ezt élni. Egy fájdalmasan apró sírba temettük el Angliában. Tizenöt évvel később a családunkat arra kérték, költözzünk el az Egyesült Királyságban lévő otthonunkból, hogy teljes idejű egyházi szolgálatot teljesítsünk, mi pedig hátrahagytuk azt a kis sírt.
Elkezdtük megérteni, min mentek keresztül Barlow-ék. A kisfiunk sírja nagyon távol van tőlünk, de Barlow-ékhoz hasonlóan nekünk is maradandó hitünk van Jézus Krisztus feltámadásában, valamint a családunk örök természetében a szent pecsételő szövetségen keresztül.
Mindannyiunknak vannak a síron túl őseink és más szeretteink, akik ezt mondják nekünk: „Ne hagyj itt engem!” A templomi szövetségek miatt senkit nem kell hátrahagynunk. Arra hívtak el minket, hogy szeressük és szolgáljuk őket, és segítsük őket hazagyűjteni.
Ezért vannak a szertartásaink. Ezért kötünk szövetségeket. Ezért építünk templomokat. Ezért küldte el Mennyei Atyánk az Ő Fiát, hogy széttörje a halál kötelékeit, hogy egy nap örömkönnyeket hullathassunk majd, amikor örökké egyesülünk azon szeretteinkkel, akik az Atya és a Fiú színe előtt várnak ránk.
Mennyei Atyánk szeret minket – téged és engem is. Leljünk örömre és békességre, amint megtartjuk a szövetségeinket és csatlakozunk az Úrhoz az Ő dicsőséges szabadító munkájában.