Figyelem, időutazók!

Illusztrálta: Dave Murray

Képzeld el, milyen lenne, ha hirtelen itt teremne egy időgép. Mielőtt túlságosan beleélnéd magad a gyapjas mamut meglovagolásába, itt a buktató: csak önmagad korábbi változataihoz tudsz visszamenni vele!

Lépj be az időgépbe… Csatold be a biztonsági övet… És huss! Hirtelen a fiatalabb éneddel találod szembe magad. Mit mondanál magadnak? Lehet, hogy a fiatalabb énednek épp csodás napja van, és csak annyit mondasz neki: „Élvezz minden percet!” Vagy talán nehéz napod van, és együttérzően megöleled magadat.

Ha rólam lenne szó, a fiatalabb énem jó eséllyel épp idegeskedne valami miatt. Sokat szorongtam, mert utáltam hibákat elkövetni. Az olyan változásokat sem viseltem jól, amilyen a felsőbb osztályba lépés vagy egy új iskola kezdése. És rengetegszer éreztem úgy, hogy nem illek be a közösségbe.

Azóta megtanultam pár készséget, amelyekkel meg tudok birkózni ezekkel a gondolatokkal és érzésekkel.

Ha vissza tudnék utazni az időben, íme néhány profi tanács, amelyet a fiatalabb énemnek adnék:

• Különösen akkor, amikor valami újban próbálod ki magad, biztos, hogy követsz el hibákat – és ez nem baj! Gyakorold az együttérzést és bátorítsd magadat. Amint azt Jeffrey R. Holland elnök egyszer mondta: „Istennek mindig is tökéletlen emberek álltak rendelkezésére a munkája elvégzéséhez. Ez bizonyára szörnyen bosszantó lehet számára, de megbirkózik vele – és nekünk is így kell tennünk. […] [L]együnk tehát türelmesek és kedvesek és megbocsátóak.” Ma már, amikor valami újat próbálok ki, lelkesítő beszédet mondok magamnak, például ilyesmit: „Ez valószínűleg húzós lesz. De pont erre való az első pár próbálkozás! Így gyakorolhatok és fejlődhetek.”

• Nem baj, ha szomorúnak érzed magad, amikor változnak a körülmények, különösen a barátságok. Bízz abban, hogy a kapcsolataid egyre jobbak lesznek, ahogyan felnősz. A társas világod bővülni fog. Megtanulsz majd határokat felállítani, hogy kevésbé ragadj le olyan embereknél, akik elégedetlenséget hoznak az életedbe, vagy leszívnak érzelmileg és lelkileg. Az igaz barátságok pedig idővel majd kialakulnak. Amint közel maradsz Mennyei Atyához és a Szabadítóhoz – melyek mindig a legfontosabb kapcsolataid –, Ők egy mély beteljesedést és kapcsolatokat eredményező jövőhöz fognak elvezetni téged.

• Magányos időszakokat is át fogsz élni az életedben, de azok majd elmúlnak. A Szabadító érti a magány fájdalmát, és melletted fog haladni azon az úton. Idővel majd olyan emberekkel találkozol, akik törődnek veled és hasonló dolgok iránt érdeklődnek, mint te. És tudod mit? A tapasztalataid tulajdonképpen segítenek kifejlesztened egy szupererőt: mégpedig az együttérzést! Mivel tudod, milyen a kirekesztettség érzése, rendkívül jó leszel abban, hogy úgy vegyél észre és vonj be másokat, ahogyan azt a Szabadító tenné.

Hogy mire akarok kilyukadni? Az élet egyre jobb és jobb lesz! Amint arról Russell M. Nelson (1924–2025) elnök is biztosított minket: „Oly sok minden van, amit izgatottan várhatunk! […]

Nem állítom, hogy az előttünk álló napok könnyűek lesznek, de megígérem, hogy a jövő dicsőséges lesz azok számára, akik felkészültek és továbbra is felkészülnek arra, hogy eszközök legyenek az Úr kezében.”

Ez nem jelenti azt, hogy minden egyes napunk egy felfelé tartó, egyenes vonal lesz. Inkább úgy gondolok az életre, mint egy csigalépcsőre. Ezen haladva időnként úgy tűnhet, mintha újra és újra ismerős gondokkal néznék szembe. Valójában miközben tovább követem Jézus Krisztust, magasabb lelki síkra lépek, mint amilyenen korábban voltam – előre és felfelé.

Most pedig te jössz! Mit mondanál a fiatalabb énednek? De egy lépéssel továbbgondolva, szerinted mit mondana neked a jövőbeli éned, ha most visszajönne?!

Hű! Bőven van min elgondolkodni. Jobb, ha abba is hagyjuk, mielőtt valaki feje szétrobbanna. Kellemes időutazást!