A Heti FF-ből
Milyen házasságod lesz? Három különbség a templomi házasság javára
A templomi házasság többről szól a házasságkötés helyszínénél.
Évekkel ezelőtt, amikor diploma utáni képzésre jártam, meghívtam néhány csoporttársamat a lányom babaáldására. Később, amikor már nálunk voltunk, az egyik osztálytársam észrevett egy képet a Salt Lake templomról, és megkérdezte, hogy mi az.
Azt feleltem: „Itt kötöttünk házasságot a feleségemmel”.
Ekkor a srác kiáltott fel: „Azta! Mennyibe került annak az esküvői kápolnának a kibérlése?”
Olyan emberként, aki nem a mi felekezetünk tagja, a barátom egyszerűen a házasságunk helyszíneként tekintett a templomra. Bár ez az ő szemszögéből érthető, aggódom amiatt, hogy Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza tagjaiként néha elkövetjük azt a hibát, hogy a templomi házasságot csupán azzal a hellyel azonosítjuk, ahol a házasságkötés megtörténik.
A templomi házasság nem csupán helyszín, hanem olyan házassági minta, amely Isten tervére épül és az által tartatik fenn.
Mi teszi hát ennyire egyedivé a templomi házasságot?
1. Egyedi előkészületek
A templomi házasságkötés egyedi előkészületekkel kezdődik. Ezek az előkészületek jóval a házastársak találkozása előtt elkezdődnek, és a kapcsolat egészén át folytatódnak. A házastársak egyénenként közelebb kerülnek Krisztushoz azáltal, hogy megkötik a templomi felruházás szertartásait és tiszteletben tartják azokat.
Russell M. Nelson elnök (1924–2025) ezt tanította:
„Az Úr házába való belépéshez szükséges egyéni érdemesség nagymértékű egyéni lelki felkészülést követel. […]
Bizonyságomat teszem, hogy az ilyen felkészítő munka megszámlálhatatlan áldást hoz ebben az életben és felfoghatatlan áldásokat az eljövendő életre, beleértve a családi egységetek állandósítását az egész örökkévalóságon át”.
A templomi érdemességre irányuló törekvés segít nekünk szert tenni az örökkévaló házasság megalapításához szükséges lelki érettségre, megóvva minket a házasságot napjainkban veszélyeztető fenyegetésektől.
2. Egyedi minták
A templomi házasság azért más, mert a mindennapi élet egyedi mintái társulnak hozzá. Ezek a minták abból a szövetséges házassági kapcsolatból bontakoznak ki, amely arra ösztönzi a házastársakat, hogy szeressék és szolgálják egymást, valamint olyan módokon kommunikáljanak egymással, amelyek különböznek napjaink egyes házasságaitól.
A templomi házasság olyan rendszeres mintákra épül, mint az ima, a szentírás-tanulmányozás, az istentiszteletre járás, a templomi hódolat, valamint az elhívásokban végzett szolgálat. Ezek a minták, melyeket az Úr adott nekünk, segítenek szeretetteljes és maradandó házasságot kialakítani.
„[A] házasság új és örökkévaló szövetség[e]” (Tan és szövetségek 131:2) magában foglalja azt, hogy a férj és a feleség egyenlő társakként munkálkodnak, szeretik egymást és törődnek egymással, valamint a gyermekeikkel, teljes hűséggel tiszteletben tartják a házassági fogadalmukat, és hithűen eleget tesznek a családi kötelezettségeiknek.
3. Egyedi ígéretek
Amikor egymáshoz pecsételnek minket a templomban, megígérjük, hogy magasztosabb, szentebb házasságot építünk. Cserébe az Úr azt ígéri, hogy a házasságunk és a családunk a halálon túl is kitarthat. Henry B. Eyring elnök, aki első tanácsos az Első Elnökségben, azt mondta: „A templomban a pecsételési szövetségek által nyerhetünk megerősítést a szeretetteljes családi kapcsolatokra, amelyek a halálon túl is folytatódnak és az örökkévalóságon át tartanak”.
Ezek a szövetségek egyediek, csak a templomban találhatók meg.
Jeffrey R. Holland elnök, a Tizenkét Apostol Kvórumának az elnöke ezt osztotta meg, amikor újraszentelte a Utah-i St. George templomot, ahol őt és Holland nővért egykor egymáshoz pecsételték: „Meg kell próbálnunk úgy lenni a templomon kívül, ahogyan a templomban vagyunk. […] Emlékeznünk kell a fogadalmakra és az ígéretekre, valamint a reményekre és az álmokra. Ha ki tudnánk vinni ezeket a templomon kívülre, akkor megváltoztatnánk a világot.”
A templom ígéretei és áldásai valóban meg tudják változtatni a világot – kezdve a saját házassági és családi kapcsolatainkkal.
A végcélt szem előtt tartva vágj bele
Prófétaként mondott első beszédében Nelson elnök a Salt Lake Templom melléképületéből szólva azt tanította, hogy „a végcélt szem előtt tartva szeretnénk belevágni. […] [A] végcél, melyre mindegyikünk törekszik, az, hogy hatalommal ruháztassunk fel az Úr házában, családként eggyé pecsételve, a templomban kötött szövetségekhez hűen, ami jogosulttá tesz bennünket Isten legnagyszerűbb ajándékára – az örök életre.”
Mily dicsőséges, átgondolandó igazság ez! Mennyei Atyánk terve minden gyermekének lehetőséget ad az örökkévaló házasságra, a családi pecsételésekre és az örök életre Ővele. Bár egyikünk sem tudja, pontosan mikor fogjuk megkapni ezeket az áldásokat, hithűen várhatunk az Úrra (lásd 2 Nefi 18:17), és bízhatunk az ígéreteiben.
Arra buzdítalak benneteket, hogy készüljetek fel már most a templomi házasság ígéreteinek és áldásainak az elnyerésére. Ezek az áldások a tiétek lehetnek.
Nos, barátaim, milyen házasságotok lesz?