A Heti FF-ből
Még nem kötöttem templomi szövetségeket, de ez nem akadályozott meg abban, hogy azok szerint éljek
A szerző Kenyában, Kisumuban él.
A templomtól messze, de Krisztushoz közel voltam.
Amikor először mentem el a templomba, Kenyától egészen a Dél-afrikai Johannesburg templomig repültem, hogy a szüleimhez pecsételjenek. De olyan fiatal voltam, hogy nincsenek világos emlékeim a templomban átélt élményeimről.
Ez nem szokatlan Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza tagjai számára Kenyában. Láttam, ahogyan a területem egyháztagsága egy gyülekezetről háromra növekszik, de e lenyűgöző növekedés ellenére sok egyháztag nem tudott elmenni a templomba, hogy szövetségeket kössön. A külföldre utazás egyszerűen nem volt elérhető.
Azt azonban megtehettük, hogy közel maradunk a Szabadítóhoz, és úgy élünk, mintha már szövetségeket kötöttünk volna a templomban.
Az Ő evangéliumának a megosztása
Éppen úgy, ahogyan táplálnod és öntöznöd kell egy fát ahhoz, hogy elnyerd a gyümölcsét, a bizonyságodat is táplálnod kell, hogy szoros kapcsolatot tarts fenn a Szabadítóval. Bár nem mehettem el a templomba és nem köthettem templomi szövetségeket, úgy döntöttem, más módokon építem az evangéliumról való bizonyságomat.
Henry B. Eyring elnök, aki első tanácsos az Első Elnökségben, azt tanította: „Amikor megtartjátok a templomi szövetségeiteket és emlékeztek rájuk, akkor meghívjátok a Szentlélek társaságát, hogy megerősítsen és meg is tisztítson benneteket.”
Az, hogy úgy éltem, mintha már megkötöttem volna ezeket a szövetségeket, segített felkészülnöm arra a napra, amikor beléphetek a templomba. És az evangélium megosztása volt az egyik legjobb módja annak, hogy kapcsolatban maradjak a Szabadítóval és felkészüljek a felruházásomra.
Mivel Kenyában nincs sok egyháztag, rengeteg lehetőségem van az evangélium megosztására. Amikor kérdéseket tesznek fel nekem a hitelveimmel kapcsolatban – például hogy miért nem iszom teát vagy alkoholt –, mindig érzem a Szentlélek útmutatását, hogy a lehető legjobb módon válaszoljak.
Így hát, bár nem tudtam templomi munkát végezni magamért vagy az elhunytakért, minden tőlem telhetőt megtettem azért, hogy magamat és másokat is közelebb hozzak a szövetségeket megtartó életvitelhez.
Érezni az Ő szeretetét a templomban
A Kenyai Nairobi templomot 2025-ben szentelték fel. Bár a templom még mindig hatórányi autóútra volt, végre elérhető távolságba került.
Amikor a templom nyílt napjain voltam, erős személyes sugalmazást kaptam. Mindig is szentnek tartottam a templomot, de addig a napig soha nem értettem meg ennek a jelentőségét.
Miközben csendben ültem a celesztiális teremben, imában beszéltem Mennyei Atyámmal, és megerősítést éreztem, hogy figyel.
Elgondolkodtam az életemen: azon, hogy mi az, amit jól csinálok, és hogy mit tehetnék jobban. Tudni akartam, hogyan lehetnék jobb ember, és készülhetek fel a szövetségek megkötésére. Éreztem, hogy ott van velem a Lélek, és éreztem az isteni kilétem igazságát. És tudtam, hogy a Szabadító engesztelése által „Jézus a karjaiba zárhat” (Mormon 5:11).
Mielőtt még felszentelték volna a templomot, és mielőtt bármilyen szertartást végeztem volna, már tudtam , hogy a templom valóban az Úr háza. Ha bármilyen minőségben elmész a templomhoz vagy a templomba – az udvaron sétálni, nyílt napokon részt venni, helyettes általi szertartásokat végezni, saját szövetségeket kötni, vagy csupán családtörténeti munkát végezni –, az meghívhatja a Lelket az életedbe, és segíthet felkészülnöd szent templomi szövetségek megkötésére és megtartására. És miközben felkészülsz e szövetségek megkötésére és megtartására, szorosabb kapcsolatot fogsz kialakítani a Szabadítóval.
Segíteni meggyorsítani az Ő munkáját
Bár még nem tudtam visszatérni a templomba, a saját felruházásom elnyerésére készülök, mielőtt elindulnék a missziómba. Örömmel várom azt a napot, amikor elmehetek a templomba, és saját szövetségeket köthetek Mennyei Atyával.
A templomnak köszönhetően már eddig is hihetetlen változást tapasztaltam a közösségemben. Három vagy négy család a gyülekezetemben arra készül, hogy elmenjenek a templomba, és a templomi felkészítő óráink minden eddiginél élénkebbek. Amint azt Russell M. Nelson elnök (1924–2025) megmondta: „Látjátok, mi zajlik közvetlenül a szemünk előtt? Azért imádkozom, hogy ne szalasszuk el e pillanat fenségességét. Az Úr valóban egyre gyorsítja a munkáját.”
Érdemes szövetségeket megtartó életet élni, függetlenül attól, hogy hol vagy a szövetség ösvényén. Meg tudod gyorsítani az Úr munkáját a templomban és azon kívül is.
Ha még nem kötöttél templomi szövetségeket, akkor már most felkészülhetsz erre, még ha az elérhetetlennek tűnik is. Miközben hozzájárulsz a Szabadító munkájának a meggyorsításához, magasztosabb és szentebb módon érezheted és oszthatod meg az Ő szeretetét.