2025
Ez a te ajándékod
2025. január


Ez a te ajándékod. Liahóna, 2025. jan.

Utolsó napi szentek történetei

Ez a te ajándékod

„Mennyei Atyám! – imádkoztam. – Én milyen ajándékot fejleszthetek ki, amely megáldja majd a gyermekeidet?”

mosolygó nő a Salt Lake City-i Tabernákulumban

Fiatal nőként Yanina sugalmazás révén megtudta, hogy az éneklés az egyik olyan ajándéka, amellyel megáldhat másokat. Később beválogatták azok közé a nemzetközi egyháztagok közé, akik az általános konferencia alatt a kórussal énekeltek (a fénykép a Salt Lake City-i Tabernákulumban készült).

Amikor Gordon B. Hinckley elnök (1910–2008) 1999-ben Ecuadorba látogatott, a következőt hallottam tőle: „Bármilyen tevékenység mellett dönts is, tegyél meg minden tőled telhetőt.”

Gyermekként megtanultam, hogy Isten ajándékokat ad nekünk, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy megáldjunk másokat (lásd Moróni 10:8–18). Így imádkoztam: „Mennyei Atyám! Én milyen ajándékot fejleszthetek ki, amely megáldja majd a gyermekeidet?”

16 évesen a helyi konzervatórium igazgatójának a biztatására énektanulmányokba fogtam. „Gyönyörű hangod van” – mondta.

Amikor a közönség megtapsolt az első énekelőadásomat követően, tisztán érthetően érkezett a gondolataimba egy mondat: Ez a te ajándékod. Ettől könnyekre fakadtam, mert az imám válaszra talált. Csakhogy a hazámban nem feltétlenül könnyű zenészként megélni. Tudtam azonban, hogy az Úr utat készít. Így hát tovább tanultam énekelni, és igyekeztem a tőlem telhető legjobbá válni.

19 éves koromban ösztöndíjat kaptam, hogy külföldön tanulhassak. Ám végül sem ez a lehetőség, sem más hasonló lehetőségek nem váltak valóra. Utólag látom, hogy az Úr azt akarta, hogy Ecuadorban maradjak.

Az emberek azt mondták nekem, hogy nincs jövőm a zene terén, mert nincs rangos külföldi képzettségem, vagyonom vagy ismertségem. Tudtam azonban, hogy Istennek terve van számomra, ezért a tehetségemet az egyházi szolgálatnak szenteltem, ahol kórusokat alakítottam, vezényeltem, és megpróbáltam másokat is arra ösztönözni, hogy fejlesszék az ajándékaikat és a tehetségeiket.

Később, amikor munkát ajánlottak nekem egy tévécsatornánál, aggódtam a szórakoztatóiparral járó kísértések miatt. Az imáimra azonban ez volt a válasz: Fogadd el az állást, és mutasd meg, hogy lehetsz művész anélkül is, hogy engednél a mércéidből!

Így hát dolgoztam televíziós művészeti gyártási asszisztensként, a Guayaquili Szimfonikus Kórus vezetőjeként, valamint Guayas tartományban az Ecuadori Kultúra Háza vezetőségének a tagjaként.

Tanúsítom, hogy igenis lehetséges az elveink beáldozása nélkül is beteljesíteni az álmainkat. Ma a hazámban és a szakmámban is ismerik a nevemet, ami annak az elkötelezettségemnek köszönhető, hogy az evangélium szerint éljek és fejlesszem azokat az ajándékokat, amelyeket Mennyei Atyám adott nekem.

Amikor engedelmeskedünk Atyánk akaratának, a lehetetlen lehetségessé válik (lásd Máté 19:26). Tudom, hogy szeret minket és segíteni akar nekünk az ajándékaink fejlesztésében, hogy megáldhassunk másokat.