Az Atya tervének becses ígéretei

A halandóság előtti tanácsban Mennyei Atya bemutatta a lélekgyermekeinek az Ő tervét az örök fejlődésükre és boldogságukra. Azt mondta nekünk, leküld minket a földre, hogy próbára tegyen bennünket, hogy lássa, vajon engedelmeskedünk-e Neki, és jogosulttá válunk-e arra, hogy „dicsőség ada[sson] fejükre örökkön örökké” (lásd Ábrahám 3:24–26).

Majd ezt mondta: „Kit küldjek? És válaszolt egy, az Ember Fiához hasonló: Itt vagyok, küldj engem! És válaszolt egy másik, és azt mondta: Itt vagyok, küldj engem! És az Úr azt mondta: Az elsőt küldöm.

És a második feldühödött, és nem őrizte meg első állapotát; és azon a napon sokan követték őt” (Ábrahám 3:27–28).

Csak egy terv került bemutatásra – az Atya terve. Mennyei Atyánk nem kérdezte, hogy most mit tegyünk. Nem kért hozzá észrevételeket, ajánlásokat vagy javaslatokat. Kérdésének a lényege arra vonatkozott, hogy kit küldjön el terve kikötéseinek és feltételeinek a teljesítésére.

Lucifer nem egy olyan tervvel állt elő, amelyet a halandóság előtti tanács résztvevőinek a többsége leszavazott. Ő fellázadt! Arra törekedett, hogy elpusztítsa az ember önrendelkezését; letaszíttatott, és „lett belőle Sátán, …az ördög, minden hazugságok atyja, hogy megtévessze és elvakítsa az embereket, és hogy akarata szerint fogságba hurcolja őket” (lásd Mózes 4:1, 3–4). A kevélység, az önteltség és az önzés volt az Atya terve elleni lázadásának az indítéka.

A terv az Atya és a Fiú azon cselekedeteit írja le, amelyek az egész emberiség számára elérhetővé teszik az örök élet áldásait.

Jézus Krisztus evangéliuma az az út, amely által részesülünk az Isten tervében megígért áldásokban, vagyis a tanok, tantételek, szertartások és szövetségek, amelyekben hinnünk kell és amelyeket követnünk kell. „[N]em adatott más név az ég alatt, csak ez a Jézus Krisztus…, amely által meg lehet szabadítani az embert” (2 Nefi 25:20). Valóban az Úr Jézus Krisztus „az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanemha [Őáltala]” (János 14:6; kiemelés hozzáadva).

Fontos igazságokat ismerhetünk meg azáltal, hogy megkeressük és tanulmányozzuk az Atya tervének azt a számos különböző megnevezését, melyet a Mormon könyve: Egy másik tanúbizonyság Jézus Krisztusról tartalmaz. Vegyük például szemügyre a következő kiválasztott megnevezéseket:

• A nagy Teremtő irgalmas terve (2 Nefi 9:6).

• A mi Istenünk terve (2 Nefi 9:13).

• A szabadítás terve (Járom 1:2; Alma 24:14).

• A megváltás terve (Alma 12:25, 26, 30, 32, 33; 42:11, 13).

• A visszaállítás terve (Alma 41:2).

• A boldogság terve (Alma 42:16).

• Az irgalom nagy terve (Alma 42:31).

E megnevezések mindegyike segít tisztábban megértenünk az Atya tervének a becses ígéreteit, és gyarapítja a halandó életünk céljaival és értelmével kapcsolatos látásmódunkat.

Fontos, hogy Isten tervének a leggyakrabban használt megnevezése a Mormon könyvében – a megváltás terve – a bűntől és haláltól való megváltásra összpontosít, amelyet Jézus Krisztus engesztelése tett lehetővé (lásd Alma 12:25; 33:22).

Duzzadjon hálától a lelkünk, amikor átgondoljuk Isten nagyszerű tervét! Az Ő tervének az ismerete becses látásmódot nyújt, gyarapítja örömeinket, és megerősít minket, hogy legyőzzük a kihívásainkat és a viszontagságainkat.

Mennyei Atya azt áhítja, hogy visszatérjünk Őhozzá. Hív és áldásokat ígér, ám soha nem fog erőltetni, kényszeríteni vagy korlátozni minket annak az erkölcsi önrendelkezésnek a gyakorlásában, melyet Ő adott nekünk. Nekünk kell cselekednünk és azt választanunk, hogy visszatérünk Őhozzá, azáltal, hogy követjük Szeretett Fia példáját.

„El van készítve az út, és ha odanézünk, akkor örökké élhetünk” (Alma 37:46; kiemelés hozzáadva).

Örömmel tanúsítom, hogy Mennyei Atya a gyermekei számára készített isteni terv szerzője. Jézus Krisztus a Megváltónk és Szabadítónk. Utolsó napi apostolai egyikeként pedig tanúságot teszek arról, hogy valóban Ő „az út, az igazság és az élet” (János 14:6; kiemelés hozzáadva).