A mértékletesség erényével ékesítve

Az Úr kijelentette:

„És senki nem segíthet ebben a munkában, csak akkor, ha alázatos és telve van szeretettel – hittel, reménnyel és jószívűséggel rendelkezve, mértéktartó lévén minden dologban, amit csak a gondjára bíznak.”

A Szabadítónak az ebben a szent kinyilatkoztatásban feljegyzett útmutatása emlékeztet minket arra, hogy a mértékletesség az egyik elengedhetetlen megerősítése a Jézus Krisztusba vetett szilárd alapnak.

A Krisztus igaz tanítványait ékesítő jellemvonások között a mértékletesség kiemelkedik magának a Szabadítónak a tükörképeként; a Lélek becses gyümölcse ez, amely mindenki számára elérhető, aki megnyitja önmagát az isteni befolyás előtt.

Krisztus azon tanítványai, akik e krisztusi tulajdonság ápolására törekednek, egyre inkább alázatossá és szeretettel telivé válnak.

Jézus Krisztus evangéliuma ezen erény gyakorlására szólít minket, különösen a kihívások idején, hiszen pontosan az ilyen alkalmakkor derül ki egy ember valódi jelleme.

A Szabadító földi szolgálattételét a mértékletesség erénye fémjelezte a jelleme összes vonatkozásában.

Jézus Krisztus, mindenek között a legnagyobb, szenvedett értünk, mígnem minden pórusából vérzett, mégsem engedte, hogy haragra gyúljon a szíve, sem az ajkát nem hagyták el dühös, sértő vagy káromló szavak, még oly nagy sanyargattatás közepette sem.

Tanúsítom, hogy miközben hittel és szorgalommal igyekszünk mértékletességet szőni a tetteinkbe és a szavainkba, meg fogjuk erősíteni és még biztosabban a Megváltónk szilárd alapjához fogjuk horgonyozni az életünket.