A Heti FF-ből
4 dolog, amelyekre emlékezz, ha kapcsolati szorongást tapasztalsz
Rájöttem, hogy bár én magam féltem, Isten bízott bennem, hogy a házasságkötés mellett fogok dönteni.
Egyáltalán nem gondoltam volna, hogy ilyen érzés lesz jegyben járni.
A jegyesem igazlelkű, érdemes és kedves ember volt. Imádságosan gondoltuk át a házasságkötésről szóló döntést. Mégis, bármit tettem, sehogy nem tudtam megszabadulni egy valamiféle rettenetes, szorongó érzéstől.
Mi van, ha ő nem a megfelelő személy számomra? – tűnődtem magamban. – Mi lesz, ha elrontom Mennyei Atya számomra készített tervét azzal, hogy hibás döntést hozok?
Egyes napokon a szorongás olyannak érződött, mintha egy szikla alá szorultam volna, amely szét fog zúzni.
Ha helyes az a döntés, hogy hozzámenjek a jegyesemhez, akkor honnan ez az érzés? Isten vajon azt próbálja mondani nekem, hogy mégse menjek hozzá?
Idővel megtudtam, hogy úgynevezett „kapcsolati szorongást” élek át, megnehezítve számomra azt, hogy békességet érezzek a döntésemmel kapcsolatban. Ha visszamehetnék, hogy elbeszélgessek a szorongó, eljegyzett önmagammal, akkor a következőket biztosan elmondanám neki.
Minden szerelem története másmilyen, és ez így rendben is van
Emlékszem, bűntudatom volt, amikor a barátaim közösségimédia-bejegyzéseit olvastam az eljegyzéseikről. Ilyeneket írtak: „A világ legkönnyebb kérdése!” „Egyetlen másodpercig sem kételkedtem abban, hogy ő az igazi!”
Meg kellett tanulnom, miszerint a szorongással való küszködés nem azt jelenti, hogy az egymás iránti szeretetünk ne lenne valóságos – és azt sem, hogy Isten ne vezetne minket.
Végső soron nem az számított, hogy milyen gyorsan szerettünk egymásba vagy milyen könnyen hoztuk meg a döntést a házasságkötésről. Az számított, hogy miként növekedtünk együtt a nehéz időkben. És látva, hogy a jegyesem az életem legnehezebb, szorongással teli időszakában is mindvégig szeret engem, megerősítette azt, hogy valóban ő az igazi.
A félelem és a szorongás érzése nem a Lélektől ered
Ami segített előrehaladnom, az az volt, hogy megtanultam felismerni, mikor szól hozzám a Lélek – és mikor ültet a szorongás gondolatokat a fejembe. Amikor egy csomóban volt a gyomrom attól, hogy férjhez megyek a vőlegényemhez, az vajon Istentől jött? Vagy csak a saját félelmeimből táplálkozott?
A Galátziabeliek 5:22 azt mondja, hogy „a Léleknek gyümölcse: szeretet, öröm, békesség, béketűrés, szívesség, jóság, hűség”. Amikor visszagondoltam azokra az alkalmakra az életem során, amikor Isten szólt hozzám az Ő Lelke által, azokat olyankor mindig bátorító, békés és erőt adó érzések kísérték. Ő soha nem keltett bennem ijedtséget vagy rettegést.
Azt is megtanultam, hogy az állandó görcsös érzés a gyomromban tulajdonképpen a klinikai szorongás egyik jellegzetes tünete. És míg a lelki késztetések általában halkak és alig észrevehetőek, addig az én szorongásom nagyon is hangos volt. Azzal, hogy különböző megküzdési stratégiákat alkalmaztam a szorongásos gondolataim kezelésére, jobban képes voltam lecsendesíteni az elmémet, valamint felismerni a Szentlélek csendes késztetéseit és megerősítését.
Bár a békességnek ezek a pillanatai időnként ritkák voltak, segítségemre volt az, ha lejegyeztem őket. Néha a fürdőszobatükörre ragasztottam öntapadós cédulán egy megnyugtató szentírásrészt. Máskor a naplómba írtam egy szívből jövő ima után érzett különösen nyugodt érzésről. A vőlegényemmel még videókat is felvettünk arról, ahogy olyan pillanatokról beszélgetünk, amikor mindketten békességet éreztünk a házasságkötés kapcsán. Amikor elfogott a félelem, akkor visszanéztük ezeket, hogy felidézzük, miként vezetett el minket Isten oda, ahol akkor tartottunk.
Ne félj segítséget kérni!
Emlékszem, amikor a szorongásom a legrosszabb volt, olyankor úgy éreztem, mintha Mennyei Atya elhagyott volna. Olvastam a szentírásokat, jártam a templomba, böjtöltem és imádkoztam, mégis félelmet éreztem. Ő vajon miért nem segített nekem többet?
Visszatekintve már látom, hogy segített nekem – csak gyakran másokon keresztül. Segített nekem egy bölcs püspökön keresztül, aki meghallgatott, és aki azt javasolta, hogy találkozzam egy mentálhigiénés tanácsadóval. Isten a terapeutámon keresztül is segített nekem, aki szakmai szemszögből segített látnom a dolgokat, és gyakorlati megküzdési módszereket tanított nekem. Később segítséget kaptam egy orvoson keresztül, aki azt javasolta, hogy próbáljak ki egy gyógyszert a szorongásomra.
Isten olyan családtagokon keresztül is segített nekem, akik ismernek és szeretnek. Amikor a jegyesemmel arról beszélgettem, hogy mit érzek, az ő megértése és támogatása is megnyugtató volt. És megnyugvásra leltem tudva azt, hogy a Szabadítóm tökéletesen ért engem, és hogy ott van mellettem a legnehezebb pillanataimban is.
Isten bízik abban, hogy jól fogsz dönteni
Az összes csendes, megerősítő késztetés ellenére a szorongásom hatására végül mindig azt kívántam, hogy bárcsak biztosabb választ kaptam volna. Továbbra is azon kaptam magam, hogy az imáimban azt kérem, Isten nyissa meg a mennyeket és küldjön félreérthetetlen jelet azt illetően, hogy a vőlegényem az, akihez hozzá kell mennem.
De ilyesmi nem történt.
Ehelyett megtanultam, hogy Isten bízik bennem, hogy jól fogok dönteni. Bármennyire is szerettem volna, hogy megmondja nekem, mit tegyek, a választás az én kezemben volt.
Thomas S. Monson elnök egyszer ezt a tanácsot osztotta meg: „Válaszd, akit szeretsz – szeresd a választottadat!”
Végül úgy döntöttem, hogy feleségül megyek a vőlegényemhez. Egy gyönyörű nyári napon pecsételtek minket egymáshoz a templomban.
Elárulom: a szorongásom nem tűnt el varázsütésre.
Továbbra is találkoztam a terapeutámmal, szedtem a gyógyszereimet, lelki útmutatásra törekedtem, és beszélgettem a férjemmel a kihívásaimról. És idővel jobban éreztem magam.
Nagyon szeretem David A. Bednar elder, a Tizenkét Apostol Kvóruma tagjának a szavait: „Amikor te is és a házastársad is állhatatosak maradtok a szövetség ösvényén, mennyei segítségetek lesz annak a házasságnak a megteremtésében, melyet reméltek.”
A férjemmel immár öt éve vagyunk házasok. Az élet nem tökéletes, de nagyon boldogok vagyunk. Nagyon hálás vagyok, amiért úgy döntöttem, hogy a szorongásom ellenére is hittel cselekszem.
Ha kapcsolati szorongást tapasztalsz, fordulj segítségért az Úrhoz, prófétai útmutatáshoz, az egyházi vezetőidhez, és – ha szükséges – szakemberhez és szakavatott forrásokhoz. Mennyei Atya soha nem fog magadra hagyni. Ő majd útbaigazít. És amikor igyekszel követni Őt, Ő megadja neked a bátorságot ahhoz, hogy bízz a jó döntések meghozatalára való képességedben.