Nyomtatásban nem jelenik meg
A Kirtland templomban visszaállított szent kulcsok
Ismerd meg a visszaállítás egyik legizgalmasabb és legnagyobb hatást kifejtő napját.
Történészek egy csoportjának az Ohio állambeli Kirtland közelében 2024. június 13-án mondott beszéd alapján.
Sokan tapasztaltak csodákat a Kirtland templom 1836. március 27-i felszentelését övezően. Némelyek angyalokat láttak, mások a mennyből érkező fényoszlopokról meséltek, néhányan pedig megtapasztaltak a Szabadítóról szóló látomásokat.
Számomra azonban mindezek még összességükben sem érnek fel az ott, 1836. április 3-án történtek örökkévaló jelentőségével. A folyamatos visszaállítás egyetlen olyan napját sem tudom megnevezni, amikor ennél több minden lett volna visszaállítva.
Papsági kulcsok
A papság Isten felhatalmazása és hatalma. Felhatalmazást és hatalmat ad a fiainak és a leányainak arra, hogy az Ő nevében cselekedjenek a gyermekei szabadításáért. A papság kulcsai az a felhatalmazás, amely megszabja a papság gyakorlásának mikéntjét, idejét és helyét.
1836. április 3-a előtt a Szabadító mennyei hírnököket küldött a papság és bizonyos kulcsok visszaállítására, hogy Joseph megalapíthassa az egyházat, papsági hivatalokat szervezhessen meg, és egyéb feladatokat végezhessen (lásd Tan és szövetségek 20). Joseph azonban még nem kapott meg minden szükséges kulcsot.
1836. április 3-án – húsvétvasárnap – Joseph Smith és Oliver Cowdery elmentek a Kirtland templomba, és csendes imában letérdeltek. Nem tudjuk, miért imádkoztak, de azt tudjuk, hogy az imáik válaszra találtak.
Látták Jézus Krisztust, aki bemutatkozott, és kijelentette, hogy a „bűneitek megbocsáttattak nektek” (lásd Tan és szövetségek 110:1–5).
A Szabadító kijelentése segít megértenünk, hogy Joseph és Oliver csendes imája részben megbocsátásért folyamodott. Könyörgésükre válaszul Jézus bűntelenné tette őket. Ő bűntelen volt. Abban a pillanatban pedig ők is bűntelenek voltak. Sor került a templom felszentelésére, elfogadására és megszentelésére. Minden készen állt arra, ami azután bekövetkezett.
A Szabadítóról szóló látomás bezárultával mennyei hírnökök jöttek, hogy szent papsági kulcsokat állítsanak vissza. Fontos megérteni, hogy ezek a visszaállított kulcsok különállóak és kiegészítik egymást.
Izráel egybegyűjtésének a kulcsai
Elsőként Mózes visszaállította Izráel egybegyűjtésének a papsági kulcsait (lásd Tan és szövetségek 110:11). Az ősi időkben engedetlenség miatt szét lett szórva Isten szövetséges népe, Izráel háza. Isten azonban megígérte, hogy újra egybe fogja gyűjteni őket. Egyháza és evangéliuma visszaállításával az Úr elkezdte betölteni ezt az ígéretet.
Az egybegyűjtés kulcsaival az apostolok most már minden helyen ki tudják nyitni a királyság ajtaját, szerte a világon prédikálható az evangélium (lásd Tan és szövetségek 112:17), és Isten gyermekeit Őhozzá lehet gyűjteni.
Izráel egybegyűjtését illetően Russell M. Nelson elnök ezt tanította: „Semmi nem zajlik jelenleg a földön, ami ennél fontosabb… Egyáltalán semmi!”.
Ábrahám evangéliumának adományozási korszaka
Ezt követően Éliás állította vissza „Ábrahám evangéliumának adományozási korszakát” (Tan és szövetségek 110:12). Az adományozási korszak kifejezés alatt gyakran egy bizonyos időszakot értünk; ilyen például az idők teljességének adományozási korszaka. De jelenthet kivételes engedélyt vagy kiváltságot is. Hitünk szerint Isten szövetség által mindazt megígérte Ábrahámnak, amivel Ő rendelkezik. Mily kivételes kiváltság ez! A Kirtland templomban Joseph Smithnek vissza lett állítva ez a különleges adományozási korszak és a megosztására kapott felhatalmazás.
A szívek egymáshoz fordítása és a pecsételő hatalom
Ezután megjelent Illés, bejelentve Malakiás próféciájának a beteljesedését, miszerint a gyermekek szíve az atyáikhoz fog fordulni (lásd Malakiás 4:5–6). Joseph 17 éves korában már hallott erről Morónitól (lásd Tan és szövetségek 2:1–2). Illés visszaállította „ennek az adományozási korszaknak a kulcsai[t]”, vagyis a pecsételő hatalmat (Tan és szövetségek 110:13–16).
E kulcsok Illés általi visszaállítása legalább két dolgot jelent. Először is: ami a földön kötve lészen, az a mennyben is kötve lesz (lásd Máté 16:19). Minden alapvető szertartás, melyben részesülünk, és minden szövetség, amelybe ebben az életben a papságon keresztül belépünk, el lesz ismerve a következő életben. Másodszor: a férjjel és a feleséggel kezdve, valamint a gyökerekre (ősökre) és az ágakra (leszármazottakra) is kiterjedően a családok örökkévaló szövetségben örökre egymáshoz vannak kötve, vagyis pecsételve.
Látjátok, hogyan kapcsolódnak össze mindezek a kulcsok? Nelson elnök így foglalta ezt össze: „Ezek a kulcsok felhatalmazták Joseph Smitht – és az Úr egyháza minden őt követő elnökét – arra, hogy egybegyűjtse Izráelt a fátyol mindkét oldalán, megáldjon minden szövetséges gyermeket Ábrahám áldásaival, jóváhagyó pecséttel lássa el a papsági szertartásokat és szövetségeket, valamint az örökkévalóságra egybepecsételje a családokat. E papsági kulcsok hatalma végtelen és lélegzetelállító.”
Ezért olyan fontosak a Kirtland templomban lezajlott események. A Kirtland templomban 1836. április 3-án visszaállított kulcsok felhatalmazása alatt történik mindazon dolgok zöme, amit az egyházban teszünk, és ami tartós jelentőséggel bír. A papság és ezek a kulcsok fontosabbak a helyszínnél vagy az épületnél, de a Kirtland templom pompás emlékeztetőül szolgál Istennek a népével való kapcsolatára. A valaha volt legnagyszerűbb visszaállítás szent bizonyítéka ez a templom.