Hozd, amid van!
A Szabadító a szeretet erőteljes kifejeződéseivé tudja változtatni mindazt, amit felajánlasz – akár nagy, akár kis felajánlásról van szó.
Egyszer a missziómon a társammal készítettünk egy csodás kókuszos süteményt. Szerettük volna kimutatni az egyházközségünk tagjai iránti szeretetünket és hálánkat, így amikor megláttunk a süteménykeveréket a boltban, pontosan tudtuk, mit tegyünk.
Órákat töltöttünk a süteményszeletek kiszállításával, és az utolsó darabokat két nemrégiben visszatért misszionáriusnak tartogattuk. Hazaugrottunk az utolsó doboz süteményért, majd a szakadó esőben a barátaink házához siettünk.
A tornácuk sötét volt, így nem láttam túl jól a arckifejezésüket, de el tudtam képzelni a hálás mosolyukat, amint megkóstolták a pompás süteményünket. Az fel sem merült bennem, hogy egyikük az evést félbehagyva zavartan ezt mondja majd: „Nővér… ez rizs.”
Ekkor hasított belém a felismerés. Rossz dobozt ragadtam meg – és az ebédünk maradékát hoztam el nekik!
Szörnyen szégyelltem magam. Hogy tudott ennyire félresiklani a szolgálatunk e cselekedete?
Kis felajánlások…
Előfordult már veled, hogy azon aggódtál, elhibázod a szolgálatot? Néha elcsüggedünk, amikor azt képzeljük, a szolgálatnak egy bizonyos módon kell kinéznie. Talán úgy érzed, nincsenek meg a megfelelő eszközeid ahhoz, hogy segíts valakinek, esetleg nem vagy biztos abban, hogy valójában mire is van szüksége. Ha már éreztél így, nem vagy egyedül.
Azonban emlékszel, amikor Jézus megetetett 5000 embert? Ez a csoda azért történt meg, mert az egyik fiú felajánlotta, amije volt: öt kenyeret és két kis halat (lásd János 6:9). A fiú tudta, hogy ez nem elég arra, hogy mindenkit megetessenek. Talán egy kicsit butaságnak is tartotta felajánlani. Jézus azonban csodává változtatta a nagylelkűségét és szolgálata apró cselekedetét.
A Szabadító a mi szolgálatunk apró cselekedeteit is képes a szeretet erőteljes kifejeződéseivé változtatni. Bármikor – és bármilyen módon – „széjjeljár[unk] jót tévén”, Isten velünk lesz.
…Nagy eredmények
Az Úr ezt mondta: „Ne fáradjatok bele tehát a jó tevésébe, mert nagy munka alapját fektetitek le. És kis dolgokból jő elő az, ami nagy” (Tan és szövetségek 64:33). Az őszinte szeretet minden cselekedete, bármilyen apró legyen is, olyan nagy dolgokká válik, mint például a tartalmas barátság, megnövekedett szeretet, és mélyebb kapcsolat a Szabadítóval.
Bár a süteménykiszállításunk nem sült el túl jól, a barátaim értékelték a gesztust (és jó a humorérzékük). „Nem a sütemény a lényeg – mondta az egyikük. – A valódi ajándék a szolgálatunkért hozott erőfeszítésetek volt.” Nem számított nekik, hogy mit tettem értük, csak az, hogy tettem valamit. Emiatt megerősödött a barátságunk.
Maxfield nővér és a társa, Sousa nővér
Úgyhogy ne félj a szolgálattól! Nem kell tökéletesen csinálnod. Ajánld fel, amid van – még akkor is, ha az csak rizs a sütemény helyett.