Nyomtatásban nem jelenik meg: Jöjj, kövess engem!
Te is történelmet írsz – íme, hogyan jegyezd le!
Nem vagy biztos benne, miként kövesd azt a parancsolatot, miszerint vezess történetet? Íme, hogyan láss hozzá!
Képzeld el, mi lenne, ha Nefi nem engedelmeskedett volna annak a parancsolatnak, hogy vezessen feljegyzést. Milyen lenne a Mormon könyve 1 Nefi könyve nélkül? Hány értékes igazságról és lélekemelő történetről maradnánk le?
Mennyei Atya megparancsolja a népének, hogy vezessék a történetüket (lásd Tan és szövetségek 85:1), mert ismeri azokat az áldásokat, amelyek az élettörténeteink és a lelki meglátásaink feljegyzéséből származnak. Neil L. Andersen elder a Tizenkét Apostol Kvórumából kifejtette, hogy a lelki élményeink olyanok, mint a „ragyogó kövek…”, amelyek visszavezethetnek minket az ösvényre, amikor eltévedünk.
Más szavakkal, amikor gyenge a bizonyságod, akkor segíthet erősnek maradnod, ha visszagondolsz a legmélyebb lelki élményeidre. Azonban ha soha nem jegyzed le ezeket az élményeket, azzal megkockáztatod, hogy elfeledkezel róluk – és nem rendelkezel majd e ragyogó kövekkel, amikor szükséged lesz rájuk.
Emellett egy jó szokás kialakítása (vagy újrakezdése) kihívást jelenthet. Íme négy tanács, amelyek segítenek kialakítanod a naplóírás szokását.
1. Találj egy olyan módszert, amely beválik számodra
Ha nem szeretsz írni, aggodalomra semmi ok! A hosszú bejegyzések írása nem az egyetlen módja a naplóvezetésnek. Kísérletezz különböző stílusokkal, hogy megtaláld, mi válik be számodra a legjobban. Íme néhány ötlet:
-
Vázolj fel vagy rajzolj képregénykockákat a napod szemléltetésére.
-
Készíts hangfelvételeket.
-
Készíts egy emlékkönyvet tárgyi emlékekből, például fényképekből vagy jegyszelvényekből.
-
Gépeld be a naplóbejegyzéseidet.
-
Készíts listákat, például a napi céljaidról, vagy olyan dolgokról, amikért hálás vagy.
2. Ne légy szigorú azzal kapcsolatban, ahogy írsz!
A naplódat elsősorban magadnak írod. Ne idegeskedj azon, hogy tökéletes legyen!
A ítélkezésmentes naplóírás része az is, hogy bármit leírunk, ami eszünkbe jut. Ha úgy érzed, leírnál valamit, de aggódsz amiatt, hogy túl unalmas vagy semmihez nem kapcsolódik, akkor is jegyezd le! Soha nem tudhatod, hogy később mi lehet majd értékes számodra. Ahogy Spencer W. Kimball elnök (1895–1985) is mondta, „egyedi vagy, és lehetnek olyan élményeid az életed során, amelyek nemesebbek és dicséretre méltóbbak, mint amit bármely más élet során feljegyeztek”.
Ne légy mérges magadra, ha kihagysz egy vagy több napot! Csak folytasd onnan, ahol most vagy, majd pedig pótold a hiányzó részeket, amikor tudod. Nem gond, ha nem sorrendben írsz az eseményekről.
3. Használj naplózási témákat
Ha nem vagy biztos benne, hogy miről írj, kezdd egy témával. Henry B. Eyring elnök az Első Elnökségtől egy gondolatébresztőt használt a napi naplóvezetéséhez:
„Mielőtt bármit is írtam volna, elgondolkodtam a következő kérdésen: »Láttam ma Isten kezét megérinteni minket, a gyermekeinket vagy a családunkat?« […] Amikor végiggondoltam a napot, megláttam, Isten mit tett valamelyikünkért. [R]ájöttem, hogy az emlékezésre irányuló igyekezetem lehetőséget adott Istennek, hogy megmutassa nekem, mit tett.”
A kérdéssel indítás segíthet összpontosítanod és új távlatot nyújthat neked, ahogyan az Eyring elnök esetében is történt. Íme néhány naplóbejegyzési téma, amelyet kipróbálhatsz:
-
Írj egy olyan idézetről vagy szentírásról, amely lelkileg ösztönzőleg hat rád.
-
Írj levelet valakinek az életedben (nem kell elküldened).
-
Válaszolj olyan kérdésekre, mint például: Ha bárhova elutazhatnál a világon, hová mennél? Vagy: Mi akarsz lenni, ha felnősz?
-
Írj egy olyan lelki élményedről, mely megerősítette a bizonyságodat.
-
Írj egy olyan dologról, ami örömet okozott neked ma.
4. Élvezd a naplóírás előnyeit
Tudtad, hogy a naplóírás segíthet fejlesztened az emlékezőképességedet, enyhíteni az idegességet és szabályozni az érzelmeidet? Ezek nagyszerű okok arra, hogy elkezdjünk naplót írni!
Ám az előnyök még mélyebbre nyúlnak. A naplóírás segített Thomas S. Monson elnöknek (1927–2018) egyedi módon visszatekinteni az életére. Ezt mondta:
„[H]a… megállunk egy pillanatra és átgondoljuk az életünkben lévő áldásokat, beleértve a látszólag apró, néha észrevétlenül maradt áldásokat is, akkor hatalmas boldogságra lelünk. […]
[S]zámtalan olyan élményben volt részem, amelyeket nem feltétlenül találnának mások különlegesnek. […] Mégis, visszatekintve, ezek életeket gazdagítottak és áldottak meg – többek között a sajátomat is.”
A naplóírás révén új szemszögből látod majd az életedet. Ha azzal a céllal tekintesz vissza, hogy lásd, miként vezetett téged az Úr, akkor felismered majd azokat az áldásokat, sőt, még csodákat is, amelyek fölött korábban elsiklottál volna. Jobban hozzáférsz majd azokhoz az erőteljes lelki emlékekhez, amelyek meg fognak erősíteni a nehéz időkben. Ez egy olyan áldás, amelyet biztosan nem akarsz kihagyni!