Amikor nem értjük a parancsolatokat

A Bölcsesség szava konkrét irányelveket tartalmaz, például azt az utasítást, hogy ne igyunk kávét, alkoholt vagy teát. A kinyilatkoztatás azonban nem sorol fel minden káros anyagot. „Ígérettel járó tantételként” adatott (Tan és szövetségek 89:3).

Ez a kinyilatkoztatás megmutatja nekünk, hogy Mennyei Atyánk szeret minket, és az életünk minden részletével törődik. Ebbe beletartozik a lelki és a fizikai jóllétünk is.

Gondold át, milyen áldásokat ígért Isten azoknak, akik igyekeznek betartani a Bölcsesség szavát:

„…egészséget kapnak a köldökükbe és velőt a csontjaikba;

És bölcsességre és a tudás nagy kincseire találnak rá, méghozzá rejtett kincsekre;

És futnak, és nem lesznek fáradtak, és járnak és nem lankadnak el.

És én, az Úr, ígéretet teszek nekik, hogy a pusztító angyal elhalad mellettük, miként Izráel gyermekei mellett, és nem öli meg őket” (Tan és szövetségek 89:18–21).

Ezek az áldások messze felülmúlják a Bölcsesség szava betartásáért hozott áldozatainkat. Bár a parancsolatok követése nem mindig könnyű, Mennyei Atya mindig emlékezni fog az áldozatainkra, és a maga idejében megmutatja nekünk, hogy megérte meghozni őket.

„Miért van szüksége Istennek a pénzemre?” – kérdezhetik néhányan. Az igazság az, hogy Istennek nincs szüksége pénzre – de azt akarja, hogy a gyermekei közelebb kerüljenek Őhozzá a parancsolatai betartása által. Ugyanakkor az Úr egyházának szüksége van eszközökre, amelyek segítenek eljuttatni Jézus Krisztus evangéliumát az egész világnak. A tized és más felajánlások sokféleképpen kerülnek felhasználásra az Úr munkájának a támogatásában, többek között:

• templomok, gyülekezeti házak és más egyházi épületek építése és karbantartása;

• az egyház és a helyi gyülekezetek tevékenységeinek és működésének a támogatása;

• az evangélium megosztása szerte a világon;

• az egyház programjainak a támogatása, mint például az oktatás és a családtörténet;

• élelem, lakhatás és egyéb szükségletek biztosítása a rászorulóknak.

A tized módot kínál arra, hogy kimutassuk a hálánkat Mennyei Atyának azért, mert lehetővé teszi számunka az önmagunkról és a családunkról való gondoskodást. Ugyanakkor amikor tizedet fizetünk, segítünk Istennek kimutatni a szeretetét minden gyermeke iránt szerte a világon. Segítünk Izráel egybegyűjtésében!

Russell M. Nelson elnök egyszer elmesélt egy történetet arról, amikor egy kisebb kihagyás után újra elkezdett tizedet fizetni. Ezt tanította:

„Más lett-e az egyház a megnövekedett tizedünk miatt? Természetesen nem. Én azonban más lettem a teljes tized fizetése miatt. Ekkor tanultam meg, hogy a tizedfizetés a hitről szól, nem a pénzről. Amint teljestized-fizetővé váltam, elkezdtek megnyílni számomra a menny csatornái. […]

A tizedfizetés hitet kíván, ugyanakkor építi is az Istenbe és az Ő Szeretett Fiába vetett hitet.”

Carole M. Stephens nővér, aki korábban első tanácsos volt a Segítőegylet Általános Elnökségében, egyszer felidézett egy történetet az unokájáról, Chloéról. Miközben Stephens nőtestvér vezetett, Chloe egyfolytában kikapcsolgatta a biztonsági övét és felállt az autóban.

Miután többször is megpróbálta meggyőzni Chloét, hogy maradjon a fenekén, bekapcsolt biztonsági övvel, Stephens nővérnek az a késztetése támadt, hogy tanítsa meg Chloénak: azért van szüksége a biztonsági övre, hogy biztonságban legyen és elkerülje a sérülést. Egy pillanat múlva Chloe ráébredt: „Nagyi, azért akarod, hogy becsatoljam magam, mert szeretsz!”

Mennyei Atya hőn vágyik arra, hogy gondoskodjon rólunk és segítsen nekünk. Minden lehetőséget meg akar adni nekünk arra, hogy lelkileg és fizikailag is biztonságban legyünk. Parancsolatai nem korlátozó szabályok, hanem lehetőségek arra, hogy részünk legyen a megígért áldásokban, illetve kimutassuk, hogy mi is szeretjük Őt.