Jób 14; 19: „Tudom, hogy az én Megváltóm él”. Ószövetség ifjúsági hitoktatói kézikönyv (2026).
Jób 14; 19: „Tudom, hogy az én Megváltóm él”. Ószövetség ifjúsági hitoktatói kézikönyv.
Jób 1–3; 12–14; 19; 21–24; 38–40; 42: 98. lecke
Jób 14; 19
„Tudom, hogy az én Megváltóm él”
Néha talán nehéz reményre lelni a kihívások közepette, beleértve a szeretteink halálát is. Mennyei Atya elküldte a Fiát, hogy elvégezze az engesztelést, ami a Szabadító sírból való feltámadásával ért véget. Jézus Krisztus feltámadása miatt reménységünk lehet Ez a lecke segíthet a tanulóknak megérteni a reménységet, amely Jézus Krisztus feltámadása által érkezik.
Tanulói felkészülés: Kérd meg a tanulókat, hogy hallgassák meg vagy olvassák fel a Tudom, hogy jó Megváltóm él című himnuszt. Kiválaszthatnak egy kedvenc kifejezést a himnuszból, amely reményt hozhat valakinek, aki nehézségeken megy keresztül.
Lehetséges tanulási tevékenységek
A történelem legnagyszerűbb eseménye
Tedd ki az alábbi kérdéseket, és kérd meg a tanulókat, hogy beszéljék meg őket kis csoportokban.
-
Milyen eseményeket tarthatnak az emberek a legfontosabbnak az emberiség történelmében? Miért?
Ezra Taft Benson elnök (1899–1994) a következőket mondta:
„A történelem legnagyszerűbb eseményei azok, amelyek a legnagyobb számú emberre vannak a leghosszabb ideig hatással. E mérce alapján egyetlen személy vagy nemzet számára sem lehet fontosabb esemény a Mester feltámadásánál” (Az egyház elnökeinek tanításai: Ezra Taft Benson [2014]. 103.)
Szánj egy percet annak az átgondolására, hogy mit tudsz a Szabadító feltámadásáról és arról, hogy miért fontos ez számodra. Azon is gondolkodhatsz, hogy miért tekinthető a Szabadító feltámadása a történelem legfontosabb eseményének.
Buzdítsd a tanulókat, hogy hívják meg a Szentlelket, hogy segítsen nekik jobban megérteni Jézus Krisztus feltámadását és azt a reményt, amelyet ez hozhat.
Jób kérdései
Ha már tanítottad a 97. lecke: Jób 1–3; 12–13-at, a tanulók elmondhatják, mire emlékeznek Jób próbatételeivel kapcsolatban. Vagy elolvashatják a következő bekezdést.
Jób igazlelkű ember volt, aki súlyos megpróbáltatásokat élt át. Minden vagyonát elveszítette, mind a 10 gyermeke meghalt, amikor rájuk szakadt egy ház, és szörnyű fizikai fájdalmat szenvedett el.
-
Milyen gondolataid lettek volna Jób helyében?
Olvasd el a Jób 14:7–14-et, és jelöld meg Jób két kérdését, melyet feltett, miközben igyekezett reményre lelni a megpróbáltatásai közepette.
Ha a tanulóknak segítségre van szükségük Jób 10. versben feltett kérdése megértéséhez, elmagyarázhatod, hogy Jób azt kérdezi: Hová kerülünk, amikor meghalunk?
-
Mikor hallottál vagy tettél fel hasonló kérdéseket?
Buzdíthatod a tanulókat, hogy gondolják át, hogyan válaszolnák meg Jób kérdéseit.
Nézzék meg, miként válaszolhatnának Jób kérdésére a 10. versben. Ehhez a tanulók összekapcsolhatják a 10. verset az Alma 40:6, 11–14-gyel, vagy kereszthivatkozást készíthetnek közöttük. Mondd el, hogy Alma, a Mormon könyve-beli próféta azt tanította, hogy miután meghalunk, lelkünk a boldogság vagy a nyomorúság állapotába kerül a feltámadásig.
Kérd meg a tanulókat, hogy gondolják át, mit válaszolnának Jób kérdésére a 14. versben. Miközben elmélkednek, te vagy egy tanuló felolvashatja a következő kijelentést. Másik lehetőségként megnézhetitek az Míg újra találkozunk című rövidfilm 0:00-tól 2:28-ig tartó részét, amely a ChurchofJesusChrist.org oldalon érhető el.
Arthur Pattont, Thomas S. Monson elnök (1927–2018) egyik gyermekkori barátját megölték a második világháborúban. Monson elnök elmondta, milyen élményben volt része miután hallotta a hírt és ellátogatott Arthur otthonába:
„Imával a szívemben közeledtem a Patton ház ismerős bejáratához, azon gondolkodva, vajon milyen vigasztaló szavak hagyhatják el egy egyszerű fiú ajkait.
Az ajtó kitárult, és Mrs. Patton úgy ölelt át engem, ahogyan a saját fiával tenné. […]
[Miután együtt imádkoztak], Mrs. Patton mélyen a szemembe nézett, és ezt mondta: »Tommy, én nem tartozom egyik egyházhoz sem, de te igen. Mondd meg nekem: Újra élni fog Arthur?«” (Mrs. Patton – A történet folytatódik. Liahóna, 2007. nov. 22.).
Képzeld magad Monson elnök helyzetébe. A tanulmányozási naplódba írj egy rövid bekezdést, amiben megválaszolod Mrs. Patton kérdését.
Buzdítsd a tanulókat, hogy egészítsék ki, amit leírtak, miközben tovább tanulnak Jézus Krisztus feltámadásáról.
„Én tudom, hogy az én megváltóm él”
Olvasd el a Jób 19:23–27-et, és keresd meg, hogyan válaszolja meg Jób a saját kérdéseit.
-
Mi az, amiről Jób tudta, hogy igaz.
A tanulók megoszthatnak valami ehhez hasonlót: Jézus Krisztusnak köszönhetően fel fogunk támadni, és újra látni fogjuk Istent.
-
Mit taníthatnak nekünk a 23–24. versek arról, hogy mit érzett Jób erről az igazságról?
-
Milyen hatással lehetett Jóbra ez a Jézus Krisztusról való tudás, amikor kitartott a próbatételeiben?
-
Nekünk miben segíthet ez a tudás?
A tanulók elolvashatják magukban a következő kijelentést, majd elmondhatják, mi ragadja meg a figyelmüket.
Dallin H. Oaks elnök az Első Elnökségből megosztotta, milyen módokon hozhat nekünk reményt a Jézus Krisztus feltámadásáról való tudásunk:
„A halálból való feltámadás a hitünk biztonságot adó személyes pillére. Értelmet ad a tanunknak, ösztönzést a viselkedésünknek, és reményt a jövőnkre nézve. […]
A feltámadás távlatot és erőt nyújt nekünk ahhoz, hogy kitartsunk a halandó kihívásokban, amelyekkel mindegyikünknek szembe kell néznie, ahogy a szeretteinknek is. Általa egy új módon tekintünk azokra a testi, szellemi vagy érzelmi hiányosságokra, amelyekkel születünk, vagy amelyeket a halandó élet során szerzünk. Erőt ad ahhoz, hogy elviseljük a bánatainkat, kudarcainkat és bosszúságainkat. Annak köszönhetően, hogy mindegyikünk számára biztosított a feltámadás, tudjuk, hogy ezek a halandó hiányosságok és ellentétek csak átmenetiek” (Mit tett értünk a Szabadítónk? Liahóna, 2021. máj. 75.).
-
Láttatok-e már valakit reményre szert tenni a Jézus Krisztusba és az Ő feltámadásába vetett hite által? Mikor?
A feltámadás megértése
Mielőtt kitennéd a következő utasításokat, megbeszélhetitek, hogyan erősíthetjük meg a kimondott vagy írott szavakat azáltal, hogy összekapcsoljuk őket a Szabadítónak és az Ő prófétáinak a szavaival. Ennek egyik módja az, ha szentírásbeli kifejezéseket idézünk.
Tedd a következőket azzal a bekezdéssel, amit Mrs. Patton kérdésére válaszoltál:
-
Egészítsd ki egy-két mondattal azt, amit ma tanultál vagy éreztél Jézus Krisztusról és a feltámadása révén számunkra elérhető reménységről. Írj be egy kifejezést a Jób 19:25–27-ből.
-
Adj hozzá egy vagy két további mondatot más szentírásbeli szavak vagy kifejezések, illetve egyházi vezetőktől származó kijelentések felhasználásával. Ehhez átnézheted a Szentíráskalauzban vagy az Evangéliumi könyvtár Témák és kérdések részében a feltámadás szócikket. Átnézheted a Prédikáljátok evangéliumomat! Útmutató Jézus Krisztus evangéliuma megosztásához (2023) 50., 57–58. és 60–61. oldalát is.
Ha szükséges, kiadhatsz néhányat a következő szentírásrészekből:
1 Korinthusbeliek 15:20–22; Móziás 16:7–8; Alma 11:42–44; Hélamán 14:17; Moróni 7:41
Megmutathatod a Neki köszönhetően (2:44) című videót, amely elérhető a ChurchofJesusChrist.org oldalon, és megkérheted a tanulókat, hogy egészítsék ki a leírtakat.
Amikor a tanulók végeztek, oszd őket kis csoportokba. A tanulók osszák meg a csoportjukkal, mit írtak Jézus Krisztus feltámadásáról. Miközben az osztálytársak megosztják a gondolataikat, a többi tanuló kiegészítheti a saját bekezdéseit.
Az óra zárásaként megnézhetitek a Míg újra találkozunk hátralevő részét a 2:28-tól 3:39-ig, hogy meghallgassátok, mit mondott Monson elnök Mrs. Pattonnak.