Beszélgetés Phanonnal és Phavinnal az imáról

Meséljetek magatokról valamit!

Phanon: 10 éves vagyok. Szeretek sakkozni és műanyag építőkockákkal építeni. Kedvenc időtöltésem az olvasás. Könyveket olvasok és a Jóbarát folyóiratot.

Phavin: 8 éves vagyok, és szeretek az otthonunk előtt focizni. Én is szeretek műanyag építőkockákból építeni. Szeretem megnevettetni az embereket.

Phanon: Nehezemre esik összpontosítani, amikor tanulok, ezért imádkozom, hogy jobban tudjak figyelni az iskolában. Volt egy tanulmányi versenyem, amikor nagyon aggódtam a vizsga miatt. Így hát imádkoztam, és végül jól teljesítettem a versenyen. Úgy éreztem, Mennyei Atya megáldott.

Phavin: Egyszer elvesztettem a kedvenc játékomat. Imádkoztam este, hogy megtalálhassam. Másnap a bátyám azt mondta, nézzem meg, hogy nem esett-e be a játékosszekrény mögé. És akkor megtaláltam! Boldog voltam, hogy Mennyei Atyánk megválaszolta az imámat. A válaszok néha gyorsan érkeznek, néha pedig lassan. Ő azonban mindig válaszolni fog.

Miért fontos számotokra az ima?

Phavin: Az ima az, ahogyan köszönetet mondhatunk Mennyei Atyának. Segítséget is kérhetünk, hogy áldásokat kaphassunk.

Phanon: Az, hogy mindennap imádkozom, az egyik módja annak, ahogy megtartom a Mennyei Atyával kötött szövetségeimet. Tudom, hogy bármikor, bárhol imádkozhatok. Amikor imádkozom, érzem Mennyei Atya szeretetét.