Beszélgetés Melvisszel az úrvacsoráról

Kilencéves vagyok, és Nigériából származom. Két nyelvet beszélek: igbót és angolt. A kedvenc hobbim a foci és a különféle játékok. Négyen vagyunk a családomban: én, a szüleim és a húgom.

Malajziában az étel és a kultúra a kedvencem. A kedvenc ételem a nasi goreng (sült rizs). Az iskolámban megünnepeljük a holdújévet, és más kultúrákból származó ünnepeket is.

Az úrvacsoravétel által megújítom a Mennyei Atyával kötött szövetségeimet és a Neki tett ígéreteimet. Tudom, hogy az úrvacsoravétel és a szövetségeim megtartása áldásokat hoz, például az Ő Lelke velem lehet, utat mutathat, és megnyugtathat, amikor kihívásokkal nézek szembe.

Igyekszem Jézust követni, és a hét folyamán krisztusi módon élni. Az úrvacsorai gyűlésen szeretem énekelni a himnuszokat. Az úrvacsora alatt csendes imát mondok a szívemben, és igyekszem áhítatos lenni.

Minden erőmmel igyekszem a beszédekre figyelni az úrvacsora után. Szeretek jegyzetelni, miközben figyelek. Az istentisztelet után az anyukámmal és a húgommal beszélgetek arról, hogy mit tanultam.

Mindennap imádkozunk reggel a családommal. Az iskolában megengedem az osztálytársaimnak, hogy a laptopomat használják az órán, amikor ők otthon felejtik a sajátjukat. Megosztom a nasimat azokkal az osztálytársaimmal, akiknek nincs.

Azt mondanám nekik, hogy próbáljanak megfeledkezni a gondjaikról és minden másról. Egyszerűen gondoljanak Isten áldásaira és szeretetére az életükben.