Mondd el a húsvét történetét. Jóbarát, 2025. ápr. 24–25.
Mondd el a húsvét történetét
Add elő a húsvét történetét a családoddal. Válassz mesélőt mindegyik részhez. Ezután gyűjtsd össze ezeket vagy ehhez hasonló tárgyakat, hogy a történet egyes részeinél feltartsd őket.
-
Egy héttel a halála előtt Jézus Krisztus szamárháton bevonult Jeruzsálembe. Az emberek pálmaágakat lengettek, és közben azt kiáltották: Hozsánna! (Lásd Márk 11:8–9.) A hozsánna szó azt jelenti: szabadíts meg most.
-
Néhány nappal később a Szabadító úrvacsorát adott az apostolainak. Vette a kenyeret, megáldotta és darabokra törte. Körbeadott egy poharat is, amelyből ihattak. Azt mondta: „[E]zt cselekedjétek az én emlékezetemre” (Lukács 22:19).
-
Jézus a Gecsemáné kertjébe ment. Szenvedett minden bűnünkért, fájdalmunkért és bánatunkért. Így imádkozott: „Atyám, ha akarod, távoztasd el tőlem e pohárt; mindazáltal ne az én akaratom, hanem a tiéd legyen!” (Lukács 22:42).
-
Katonák jöttek, hogy elvigyék Jézust. „[B]íbor palástot” és „tövisből fonott koronát” (Máté 27:28, 29) adtak rá. Kigúnyolták és bántották Őt.
-
Szögeket vertek az Úr kezébe és lábába. A kereszten Jézus azt mondta: „Atyám! Bocsásd meg nékik; mert nem tudják mit cselekesznek” (Lukács 23:34).
-
Miután Jézus Krisztus meghalt, követői egy sírboltba helyezték a testét, és egy nagy követ görgettek a bejárat elé (lásd Márk 15:46). Őrök vigyáztak a sírboltra, hogy meggyőződjenek róla, senki nem mozdítja el a követ.
-
Három nap után a nők fűszereket hoztak, hogy gondoskodjanak Jézus testéről. Látták, hogy a kő el volt mozdítva a sírboltról. Egy angyal azt mondta nekik: „Ti ne féljetek” (Máté 28:5).
-
Ő él! A sír üres volt, mert Jézus Krisztus feltámadt. Az angyal közölte velük: „Nincsen itt, mert feltámadott” (Máté 28:6). A Szabadítónak köszönhetően mindannyian újra élni fogunk a halálunk után.
Illusztrálta: Josh Talbot