Három élményem az imával, ami megváltoztatta a kapcsolatomat Istennel
A szerző Franciaországban, Angers-ben él.
Az imával kapcsolatos élményeim megtanították nekem, hogy Isten mindig jelen van.
Gyermekkoromban a szüleim példája megtanította nekem az ima fontosságát. Családként mindig együtt imádkoztunk, és az imákra támaszkodtam, hogy segítsenek a hitemmel.
Csodáknak voltunk tanúi, és növekedett a Mennyei Atyába vetett bizalmam. Amikor azonban elköltöztem otthonról, ki kellett fejlesztenem a saját vágyamat arra, hogy Mennyei Atya segítségét kérjem, és gyarapítsam a saját hitemet.
Három olyan konkrét élményt szereztem az imával kapcsolatban, amelyek különösen emlékezetesek, mert lefektették az Istenbe vetett bizalmam alapját, és bátorságot adtak ahhoz, hogy hittel haladjak előre az ismeretlenbe. Ha te is éppen segítséget keresel, vagy az Istenbe vetett bizalmad fokozására törekszel, azt remélem, hogy az élményeim segíthetnek neked kellő magabiztosságra szert tenni ahhoz, hogy te is hittel haladj előre, és felismerd az ima hatalmát.
1. A felismerés, hogy fontos vagyok Neki
Amikor nyolcévesen a keresztelkedésre készültem, semmi másra nem vágytam, mint arra, hogy a nagyszüleim is részt vegyenek a keresztelőmön. Ám ők egészen távol, Tahitiben éltek, és az ő korukban már nehéz volt megtenni ezt a hosszú utat Francia Polinéziából. Ennyi idősen már úgy gondolták, hogy az utolsó ilyen utazásukra majd akkor fog sor kerülni, ha az akkor még egyedülálló nagynéném esetleg férjhez megy. Igencsak valószínűtlennek tűnt, hogy erre még a keresztelkedésem előtt sor kerüljön, de tudtam, hogy ha imádkozom, akkor Mennyei Atya válaszolni fog.
Egy nap az istentiszteleten anyukámmal megláttunk egy férfit, aki egymagában ült. Egymásra néztünk, és hirtelen mindketten azt gondoltuk, hogy ő milyen „jó parti” lenne a nagynénémnek! Történetesen ő is éppen az örökkévaló társát kereste, ezért elintéztük, hogy összeismerkedjenek.
Egymásba szerettek, és úgy döntöttek, hogy összeházasodnak – a nagyszüleim pedig eljöttek Franciaországba az esküvőre és a keresztelőmre!
Mennyei Atya oly módon válaszolta meg egy konkrét imámat, ahogy arra csak Ő képes. Tudom, hogy Ő nem mindig a reményeinknek megfelelően válaszolja meg az imáinkat, de gyakran oly módon válaszol, hogy azzal megmutassa nekünk, milyen fontosak vagyunk Neki.
Taylor G. Godoy elder a Hetvenektől ezt mondta:
„Isten hallja az imáinkat és személyre szabott módon megválaszolja azokat. […]
Ima közben érezhetjük, amint átölel minket Mennyei Atyánk”.
Mennyei Atya azért hallgat meg minket, mert fontosak vagyunk neki, és fontos Neki az, ami nekünk fontos. A válaszai váratlan módokon érkezhetnek – de érkeznek.
2. Megtanulni bízni az Ő időzítésében
Néhány évvel ezelőtt a szüleim eladták a házunkat. Kölcsönért folyamodtak egy bankhoz, hogy megvehessék a kinézett új házat egy másik városban.
Minden a tervek szerint haladt, amíg a bank el nem utasította a kérelmet. Mivel az előző házunk már elkelt, csupán egy hónapunk volt rá, hogy összegyűjtsük a különbözetet az új ház megvásárlásához, mielőtt hajléktalanná válunk.
Együtt böjtöltünk és imádkoztunk. A szüleim azt mondták nekem, hogy ha Istenbe vetjük a bizalmunkat, akkor Ő majd gondunkat viseli.
Moróni próféta azt tanította, hogy „hitetek próbatétele előtt nem kaptok bizonyítékot” (Ether 12:6).
E próbatétel során lehetőségünk volt mindennél és mindenkinél jobban bízni Mennyei Atyában. A hónap utolsó napján a bank mégis jóváhagyta a szüleim kérelmét, mi pedig alá tudtuk írni a papírokat.
Amikor kihívásokkal szembesülünk, rajtunk áll, hogy hitet gyakoroljunk Mennyei Atyánkban mindvégig, amíg Ő választ nem küld nekünk a saját idejében. Ha ima által továbbra is gyakoroljuk az Őbelé vetett bizalmunkat, azzal meghívjuk az életünkbe az Ő kezét.
3. Elhinni, hogy Ő ismer engem
Tavaly az egyetemi kreditpontjaimhoz gyakornoki állást kellet találnom. Közeledett a határidő, de nem találtam semmit. Ha nem találom meg a megfelelő állást, az egész tanévet újra kell csinálnom. Távol voltam a szüleimtől, de megtanították nekem, mit tegyek az ilyen helyzetekben.
Ima által Mennyei Atya segítségét kértem. Az Ő kezébe helyeztem a jövőmet.
És vajon mi történt? Idővel az utamba helyezett valakit, aki pontosan egy olyan gyakornoki lehetőséget ajánlott nekem, amilyenre szükségem volt.
Az élményeim könnyednek hangozhatnak számodra, és úgy tűnhet, mintha mindig megkaptam volna, amit akartam, amikor imádkoztam. Azonban sok olyan imát mondtam már, amelyekre másképp jött válasz, mint ahogy reméltem. Vannak olyanok is, amelyek még mindig válaszra várnak.
Néha viszont Isten olyan csodákat küld nekem, amelyek segítenek kitartanom, és bíznom abban, hogy a dolgok rendben fognak alakulni. Szóval, ne add fel! Mindig bízz az Úrban! Ő jól tudja, hogy mi a fontos számunkra, és mi magunk is fontosak vagyunk Neki.
Jeffrey R. Holland elnök, a Tizenkét Apostol Kvóruma ügyvezető elnöke ezt mondta: „Ha »nem helytelenül kér[ünk]« [2 Nefi 4:35], nincsenek korlátai annak, mikor, hol és miről imádkozhatunk.”
Az Úr hallani szeretne minket. Arra vár, hogy kinyújtsuk Őfelé a kezünket, hogy segíthessen nekünk. Kérd a segítségét imában, és Ő mindig ott lesz.