2 Mózes 12–13, 2. rész: „Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre”. Ószövetség ifjúsági hitoktatói kézikönyv (2026).
2 Mózes 12–13, 2. rész: „Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre”. Ószövetség ifjúsági hitoktatói kézikönyv.
2 Mózes 7–13: 43. lecke
2 Mózes 12–13, 2. rész
„Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre”
Mit gondolsz, miért fontos emlékezni Mennyei Atyára és Jézus Krisztusra? Hogy segítsen Izráel gyermekeinek emlékezni arra, hogy Ő kiszabadította őket Egyiptomból, az Úr bevezette a pészahi ünnepet. Jézus Krisztus új módot adott nekünk arra, hogy mindig emlékezzünk Őrá: bevezette az úrvacsora szertartását. Ez a lecke segíthet a tanulóknak a Szabadítóra emlékezni, miközben felkészülnek az úrvacsora szertartására és részt vesznek abban.
Tanulói felkészülés: Kérd meg a tanulókat, hogy készüljenek fel valaminek a megosztására, ami segített nekik emlékezni a Szabadítóra az úrvacsora előtt, közben vagy után. Ez lehet többek között egy kedvenc kép, szentírás, himnusz vagy idézet.
Lehetséges tanulási tevékenységek
Mindig emlékezz!
Hogy segíts a tanulóknak felismerni az emlékezés fontosságát, tegyél ki egy képet vagy tárgyat, amely segít emlékezned valamire vagy valakire, aki fontos a számodra. Ez lehet például egy karikagyűrű, egy kép vagy egy emléktárgy. Röviden mondd el, hogyan segít neked ez a tárgy emlékezni az adott személyre vagy eseményre. Ezután kérd meg a tanulókat, hogy válaszoljanak az alábbi kérdésekre.
-
Mi az vagy ki az, akire egész életedben emlékezni szeretnél? Miért?
-
Mi mindent teszel vagy tettél már azért, hogy segítsen emlékezned erre a dologra vagy személyre?
Ezután kitehetsz egy képet Jézus Krisztusról. Kérd meg a tanulókat, hogy nézzék meg a képet, miközben imádságosan a Szabadítóra gondolnak. Ezt követően kiteheted a következő kérdéseket, hogy a tanulók megválaszolhassák a tanulmányozási naplójukban.
-
Mit érzel a Szabadító iránt?
-
Érzéseid szerint mi az, amire fontos emlékezned Őróla? Miért?
A mai tanulmányozásod során törekedj a Szentlélek útmutatására, hogy segítsen megtudnod, mit tehetsz azért, hogy emlékezz a Szabadítóra és arra, amit Ő érted tett.
„És legyen ez a nap néktek emlékezetül”
Az előző leckében, a 2 Mózes 12–13, 1. részben a tanulók azt tanulmányozták, hogy az Úr miként szabadította ki az izráelitákat Egyiptomból. Felírhatod a táblára a pészah szót. Kiteheted az előző leckében használt pészah képét. Ezután kérd meg a tanulókat, hogy foglalják össze, mire emlékeznek az első pészahról (lásd 2 Mózes 12:1–13).
Ha gondolod, a tanulókat háromfős csoportokra oszthatod. Minden tanuló tanulmányozza az alábbi szentírásrészek egyikét, és ossza meg a csoport többi tagjával, amit tanult.
Az Úr megparancsolta a népének, hogy ismételjék meg a pészahi vacsorát „nemzetségről nemzetségre” (2 Mózes 12:14). Olvasd el a következő verseket, és keress olyan szavakat és kifejezéseket, amelyek arra utalnak, hogy mit szeretett volna az Úr, mire emlékezzenek és mit tegyenek:
2 Mózes 12:14, 17
2 Mózes 12:25–27
2 Mózes 13:3, 8–10
-
Mire kellett az Úrral kapcsolatban emlékeztetnie az izráelitákat a pészahi vacsora elkészítésének és elfogyasztásának?
-
Szerinted hogyan áldotta meg az Úr az izráelitákat azért, mert engedelmesen vettek részt a pészahi ünnepen?
A pészah és az úrvacsora
Tegyél ki a táblára egy képet Jézus Krisztusról az utolsó vacsora közben. Mondd el a tanulóknak, hogy a Gecsemánéban és a kereszten átélt szenvedése előtti estén a Szabadító a tanítványaival ünnepelte a pészahot.
Hogy segíts a tanulóknak elképzelni ezt a pillanatot, lejátszhatod a The Last Supper [Az utolsó vacsora] című rövidfilm 0:00 és 1:18 időkód közötti részét. A videó rendelkezésre áll a ChurchofJesusChrist.org honlapon. Miután a tanulók elolvasták a Lukács 22 verseit, megmutathatod a 2:13 és 3:15 időkód közötti részt.
Olvasd el a Lukács 22:13–15, 19–20-at, és keresd meg, hogy a Szabadító melyik új szertartást vezette be.
-
Miben hasonlít az úrvacsora szertartása a pészahhoz? Miben különbözik?
A következő kérdések segíthetnek a tanulóknak felismerni azokat az igazságokat, amelyek az ő életükre is vonatkoznak. Az ehhez hasonló kérdések segíthetnek a tanulóknak személyes vonatkozásra találni az általuk tanulmányozott szentírásokban. Az ilyen kérdések azt is lehetővé teszik Mennyei Atyának, hogy személyesen tanítsa és sugalmazza a tanulókat.
További képzésért azzal kapcsolatban, hogy miképpen segíts a tanulóknak személyes vonatkozású részekre lelni a szentírásokban, lásd a Te magad is tanuld Jézus Krisztus tanát! című fejezetet A hitoktatói fejlődés készségei [2022], 29. oldalán.
-
Milyen igazságokat ismerhetünk meg, amikor átgondoljuk, miért biztosított Mennyei Atya és Jézus Krisztus olyan szertartásokat, mint a pészah az ősi időkben, napjainkban pedig az úrvacsorát?
A tanulók számos különböző igazságot is megoszthatnak. Az egyik igazság, amelyet megfogalmazhatnak, az lehet, hogy Mennyei Atya és Jézus Krisztus azért biztosítanak olyan szertartásokat, mint a pészah és az úrvacsora, hogy segítsenek emlékeznünk Őrájuk.
Dale G. Renlund elder a Tizenkét Apostol Kvórumából elmagyarázta az egyik okot, amiért Mennyei Atya és Jézus Krisztus arra buzdítanak minket, hogy emlékezzünk Őrájuk:
„Mennyei Atyánk szeretné, ha felidéznénk az Ő és Szeretett Fia jóságát… amiatt a hatás miatt, melyet az efféle emlékezés miránk gyakorol. Az Ő kedvességükön eltűnődve kitágul a látószögünk és a megértésünk. Együttérzésükön elmélkedve alázatosabbá, imádságosabbá és állhatatosabbá válunk” (vö. Eltűnődni Isten jóságán és nagyságán. Liahóna, 2020. máj. 41.).
-
Milyen hatással volt rád az, hogy emlékeztél Isten jóságára?
Emlékezni a Szabadítóra az úrvacsora előtt, közben és után
A következő tevékenység segíthet a tanulóknak felkészülni arra, hogy emlékezzenek a Szabadítóra az úrvacsora előtt, közben és után. Adhatsz nekik papírt és rajzeszközöket. Kérd meg a tanulókat, hogy készítsenek például egy plakátot, füzetet, mémet vagy más emlékeztetőt az úrvacsorára. Biztasd a tanulókat arra, hogy legyenek leleményesek a tervezésükben.
A tanulók a lecke végéhez hagyhatnak egy kis helyet a lapjuk hátoldalán. A lecke végén a tanulók megtervezik majd, mit fognak tenni azért, hogy jobban emlékezzenek a Szabadítóra az úrvacsora előtt, közben vagy után.
Hogy segítsen emlékezned Isten jóságára, miközben felkészülsz az úrvacsora szertartására, részt veszel abban és emlékezel rá, tegyél meg egyet vagy többet a következők közül:
-
Sorold fel a pészahi lakoma néhány jelképét, melyet tanulmányoztál. Írd le, hogyan segíthetnek neked ezek a pészahi jelképek emlékezni a Szabadítóra, mielőtt veszel az úrvacsorából.
-
Olvasd el az úrvacsorai imákat a Tan és szövetségek 20:77, 79-ből. Sorold fel, milyen ígéreteket teszünk, amikor veszünk az úrvacsorából. Ezután sorold fel az Úr ígéreteit. Írj egy rövid bekezdést arról, hogyan segíthet emlékezned a Szabadítóra az úrvacsora alatt, ha ezekre az ígéretekre gondolsz.
-
Sorolj fel néhány szentírásrészt vagy egy egyházi vezetőtől származó idézetet, amelyet elolvashatsz, és amelyen az úrvacsora közben elmélkedhetsz. Válassz ki olyan részeket vagy kijelentéseket, amelyek segíthetnek emlékezned a Szabadítóra.
-
Válaszd ki az egyik kedvenc úrvacsorai himnuszodat. Írd le a himnusz címét és két vagy három sorát. Válassz olyan sorokat, amelyek jelentőségteljesek számodra, és segíthetnek emlékezned a Szabadítóra az úrvacsora után.
A tanulók megoszthatják egy társukkal, a csoportjukkal vagy az osztállyal, hogy mit alkottak. Buzdíthatod a tanulókat, hogy adjanak hozzá olyan ötleteket, amelyeket az osztály más tagjai osztanak meg.
Készíts tervet a Szabadítóra való emlékezésről!
Magadban gondolkodj el azon, amit ma tanultál és éreztél. Hívd meg a Szentlelket, hogy segítsen felismerned valamit, amit megtehetsz azért, hogy jobban emlékezz Jézus Krisztusra az úrvacsora előtt, közben és után.
Kérd meg a tanulókat, hogy a lapjuk hátoldalán lévő helyen válaszolják meg a következő kérdést.
-
Milyen konkrét dolgokat tehetnél azért, hogy jobban emlékezz a Szabadítóra, miközben felkészülsz az úrvacsorára, részt veszel benne és elgondolkodsz rajta?
Néhány önként jelentkező tanuló elmondhatja, minek a megtételére éreznek késztetést. Kérd meg a tanulókat, hogy vigyék magukkal a papírjaikat az úrvacsorai gyűlésre, hogy segítsen nekik emlékezni arra, amit tanultak és éreztek. Tanúságot tehetsz arról az erőről, amely akkor áramolhat az életünkbe, amikor képesek vagyunk jobban emlékezni a Szabadítóra, miközben az úrvacsorára készülünk és részt veszünk benne.