Beszélgetés Gabbyval az egyházi szolgálatról

Szeretek sütiket és ízletes ételeket készíteni, valamint marimbán játszani. Énekelek és táncolok, és tanulok furulyázni, xilofonozni és zongorázni.

A püspök megkért, hogy segítsek vezényelni az úrvacsorai gyűlésen. Nem számítottam rá, azt gondoltam, valaki idősebbet fognak választani. Ugyanakkor szeretetet és boldogságot éreztem, mert nagyon szeretem a zenét.

Időnként még mindig félek, hogy valamit rosszul fogok énekelni és az emberek hallani fogják. De a Szentlélek segít nekem, hogy nyugodt legyek, amikor kiállok a többiek elé. Most, hogy már megszoktam, valójában elég klassz.

Először ijesztő volt. Gyakorlás közben előfordult, hogy elfelejtettem a szöveg egy részét. Úgyhogy otthon gyakoroltam az anyukámmal, és ez sokat segített. Amikor az Elemivel gyakoroltunk, hangosabban énekeltem, hogy segítsek azoknak, akik nem tudnak olvasni vagy nem ismerik a szöveget.

Izgatott voltam, amikor eljött a bemutató napja. Minden remekül ment. Békésnek és nyugodtnak éreztem magam, maguktól jöttek a szavak.

Azt, hogy időnként nem mennek tökéletesen a dolgok, de ez jól van így, és tanulhatunk belőle. Az is felkészített az új feladatomra, hogy az Elemiben már vezényeltem.

Időnként előfordulhat, hogy nehéz sokak elé kiállva szolgálni, de mi, gyerekek olyanok vagyunk, hogy az életkorunktól vagy a magasságunktól függetlenül is az élre tudunk állni. Elmondanám nekik, hogy bár időnként előfordulhat, hogy a félelmünk elcsüggeszt minket, a Szentlélek segíthet nekünk békességet érezni. Ő mindig segíteni fog nekünk újra talpra állni.