Laura konferenciai kérdése. Jóbarát, 2025. szept. 4–5.
Laura konferenciai kérdése
„Elmenjek Alíz bulijára?” – írta le Laura.
Igaz történet Belgiumból (magyar átdolgozás).
Laura izgatottan tépte fel a kék borítékot. A legjobb barátja, Alíz születésnapi bulit tart, és meghívta őt.
Aztán Laura szíve összeszorult a meghívó elolvasásakor. Ne már, megint egy vasárnapi buli! – gondolta.
Laura családja vasárnaponként nem járt bulikba. Ehelyett együtt töltötték az időt, istentiszteletre mentek, és más olyan dolgokat csináltak, amelyekkel a Szabadítóra emlékeztek.
De erre a bulira nehezebb volt nemet mondani. Hogy maradhatna le a legjobb barátja születésnapjáról?
„Nem mehetnék el csak most az egyszer? – kérdezte Laura aznap este a szüleitől. – Tudom, hogy fontos a vasárnap, de nem akarok lemaradni róla.”
„Ez egy nehéz döntés – mondta Apa. – Mennyei Atya arra kér minket, hogy tegyük szent nappá a vasárnapot. Annak az eldöntése viszont tőled függ, hogy ezt hogyan teszed meg.”
Anya megölelte Laurát. „Ezen a hétvégén általános konferencia lesz. Talán lehetne ez az általad feltett kérdés.”
Laura családjában hagyomány volt a konferencia előtt leírni egy kérdésüket. Aztán a konferencia alatt figyeltek a válaszokra.
Laura felsóhajtott. „Rendben.”
Lefekvéskor Laura leírta a kérdését. Aztán imádkozott. „Mennyei Atyám! Nagyon szeretnék elmenni erre a bulira, és nem tudom, mit tegyek. Segítenél nekem válaszokra találni, miközben az általános konferenciát nézem?”
Néhány nappal később Laura és a testvérei összezsúfolódtak a kanapén. Eljött a konferencia ideje. Laura a nyitó ének alatt a jegyzetfüzetébe rajzolgatott. Aztán jött az első beszélő.
Laura felnézett. A beszélő a sabbat napjáról beszélt. Azt mondta, hogy Isten megáldja azokat, akik betartják a parancsolatait, még akkor is, ha az áldások nem azonnal következnek be.
„Szerintem Mennyei Atya már meg is válaszolta a kérdésemet – mondta Laura. – Ez gyors volt!”
Másnap az iskolában Laura a szünetben megkereste Alízt. „Köszönöm, hogy meghívtál a bulidra – mondta Laura, majd nagy levegőt vett. – A vasárnap különleges nap nekem és a családomnak. Úgyhogy nem fogok tudni eljönni.”
„Rendben – mondta Alíz. – Sajnálom, hogy lemaradsz róla.”
„Én is – mondta Laura. – Szeretnél viszont szombaton eljönni velem a trambulinparkba? Akkor tudunk együtt játszani és megünnepelni a születésnapodat.”
„Igen, nagyon!” – vigyorgott Alíz.
Laura visszamosolygott. Nehéz döntés volt az, hogy nem megy el a bulira. De tudta, hogy ez így helyes. És hálás volt azért, hogy Mennyei Atya megválaszolta a fontos kérdését.
Illusztrálta: Flavio Remontti