Ószövetség ifjúsági hitoktatói kézikönyv

Tartalom
Címlap
Bevezetés a hitoktatói kézikönyvhöz
Ószövetségi leckék
- Köszöntünk az Ószövetség kurzusán!
- Mózes 1; Ábrahám 3
- 1 Mózes 1–2; Mózes 2–3; Ábrahám 4–5
- 1 Mózes 3–4; Mózes 4–5
- 1 Mózes 5; Mózes 6
- Mózes 7
- 1 Mózes 6–11; Mózes 8
- 1 Mózes 12–17; Ábrahám 1–2
- 1 Mózes 18–23
- 1 Mózes 24–33
- 1 Mózes 37–41
- 1 Mózes 42–50
- 2 Mózes 1–6
- Húsvét
- 2 Mózes 7–13
- 2 Mózes 14–18
- 2 Mózes 19–20; 24; 31–34
- 2 Mózes 35–40; 3 Mózes 1; 4; 16; 19
- 4 Mózes 11–14; 20–24; 27
- 5 Mózes 6–8; 15; 18; 29–30; 34
- Józsué 1–8; 23–24
- Bírák 2–4; 6–8; 13–16
- Ruth; 1 Sámuel 1–7
- 1 Sámuel 8–10; 13; 15–16
- 1 Sámuel 17–18; 24–26; 2 Sámuel 5–7
- 2 Sámuel 11–12; 1 Királyok 3; 6–9; 11
- 1 Királyok 12–13, 17–22
- 2 Királyok 2–7
- 2 Királyok 16–25
- 2 Krónika 14–20; 26; 30
- Ezsdrás 1; 3–7; Nehémiás 2; 4–6; 8
- Eszter
- Jób 1–3; 12–14; 19; 21–24; 38–40; 42
- Zsoltárok 1–2; 8; 19–33; 40; 46
- Zsoltárok 49–51; 61–66; 69–72; 77–78; 85–86
- Zsoltárok 102–103; 110; 116–119; 127–128; 135–139; 146–150
- Példabeszédek 1–4; 15–16; 22; 31; Prédikátor 1–3; 11–12
- Ésaiás 1–12
- Ésaiás 13–14; 22; 24–30; 35
- Ésaiás 40–49
- Ésaiás 50–57
- Ésaiás 58–66
- Jeremiás 1–3; 7; 16–18; 20
- Jeremiás 31–33; 36–38; Jeremiás siralmai 1; 3
- Ezékiel 1–3; 33–34; 36–37; 47
- Dániel 1–7
- Hóseás; Jóel
- Ámós; Abdiás; Jónás
- Mikeás; Náhum; Habakuk; Sofóniás
- Aggeus 1–2; Zakariás 1–8; 10–14
- Malakiás
Életre felkészítő leckék
- Tanismeret: Válaszokat találni a kérdéseimre
- Szentírás-tanulmányozási készségek
- A fiatalság erősségéért kalauz
- Önellátás kialakítása
- Testi és érzelmi egészség
- Felkészülés a jövőbeli tanulásra és munkavállalásra
- Tanulmányi sikeresség
- Misszionáriusi felkészülés
- Templomi felkészülés
- Egyházi vezetők tanításai
Függelék

5 Mózes 6:6–25; 7:1–26; 8:1–20: „Emlékezzél meg az Úrról, a te Istenedről”

5 Mózes 6:6–25; 7:1–26; 8:1–20: „Emlékezzél meg az Úrról, a te Istenedről”. Ószövetség ifjúsági hitoktatói kézikönyv (2026).

5 Mózes 6:6–25; 7:1–26; 8:1–20: „Emlékezzél meg az Úrról, a te Istenedről”. Ószövetség ifjúsági hitoktatói kézikönyv.

5 Mózes 6–8; 15, 18; 29–30; 34: 59. lecke

5 Mózes 6:6–25; 7:1–26; 8:1–20

„Emlékezzél meg az Úrról, a te Istenedről”

A young man folds his arms and prays in his home in Brazil.

Miután Isten az izráelitákat éveken át vezette és védelmezte a pusztán át, már azon voltak, hogy letelepednek a megígért földön. Bár jó változást jelentett volna, ha már megérkeznek az új lakóhelyükre, a kényelem kísértést is jelenthetett nekik arra, hogy megfeledkezzenek Istenről. Mózes által az Úr megtanította az izraelitáknak, mennyire fontos, hogy emlékezzenek arra, amit értük tett. Ennek a leckének a célja, hogy segítsen a tanulóknak fokozni azon vágyukat, hogy emlékezzenek arra, mit tett értük Isten.

Tanulói felkészülés: Kérd meg a tanulókat, hogy gondoljanak öt olyan dologra, amelyet érzéseik szerint az Úr értük tett az elmúlt héten. Kérd meg őket, hogy gondolják át, miként áldhatja meg az életüket az, ha felismerik, mit tesz értük az Úr.

Lehetséges tanulási tevékenységek

Könnyű lehet „megfeledkezni az Úrról”

Kezdhetitek az órát az arról a kísértésről való beszélgetéssel, hogy megfeledkezzünk Istenről, amikor minden jól alakul az életünkben. Ennek az egyik módja az, ha mutatsz a következőkhöz hasonló képeket, és felteszed az alábbi kérdéseket.

Friends at a beach socializing. They are singing, talking, walking on the beach and just having fun together.

A missionary is lying on a hospital bed. He is sleeping.

House with roof damage, tree branches, and debris as result from tornado on Jan 22, 2017 in Albany, Georgia. (horiz)

E helyzetek közül melyikben valószínűbb, hogy az emberek emlékeznek Istenre és Őrá támaszkodnak? Miért?
Miért lehet nehezebb emlékezni Istenre és Őrá támaszkodni, amikor jól alakul az életünk?
Miért fontos minden körülmény közepette emlékezni Istenre?

Kérd meg a tanulókat, hogy a tanulmányozási naplójukban egészítsék ki a következő mondatokat.

Kifejezetten a Mennyei Atyával és Jézus Krisztussal való kapcsolatodra gondolva egészítsd ki a következő kijelentéseket:

Amikor jól mennek a dolgok az életemben, akkor hajlamos vagyok rá, hogy .

Amikor a dolgok rosszra fordulnak az életemben, hajlamos vagyok rá, hogy .

Buzdítsd a tanulókat, keressék a Lelket, hogy segítsen nekik jobban megérteni annak az értékét, ha emlékeznek Mennyei Atyára és Jézus Krisztusra, valamint arra, hogy mit tettek értük.

Emlékezni az Úrra

Elolvashatod vagy összefoglalhatod a következő bekezdést, hogy segíts a tanulóknak megérteni, mi történt az izráeliták életében Mózes ötödik könyvében.

Miután 40 éven át vezette Izráel gyermekeit a pusztában, az Úr készen állt arra, hogy átvigye őket a Jordán folyón a megígért földre. Egyiptom elhagyása óta az izráeliták az Úrra támaszkodtak élelemért, vízért és védelemért. Az izráeliták mostanra hatalmas sereggé váltak, és a megígért föld számos olyan természeti forrással rendelkezett, amelyek sokkal kényelmesebbé tehették az életüket.

Megkérheted a tanulókat, hogy olvassák el a következő verseket, és beszéljék meg az alábbi kérdéseket párokban vagy kis csoportokban.

Olvasd el az 5 Mózes 4:7–9-et, 6:10–13-at és 8:7–14-et, és keresd ki bennük, milyen ismétlődő figyelmeztetést adott Mózes az izráelitáknak.

Szerinted miért aggódott Mózes emiatt?
Szerinted miért van még ma is szükség a Szabadító egyháza tagjainak Mózes tanácsára?

Ha szükséges, segíts a tanulóknak meglátni, miszerint Mózes aggódott amiatt, hogy a jólét következtében az izráeliták megfeledkeznek Istenről.

Tedd ki jól láthatóan a következő kijelentést a tanulóknak, miközben beazonosítják a vastag betűvel szedett igazságokat.

Dale G. Renlund elder a Tizenkét Apostol Kvórumából kifejtette, miért akarja Mennyei Atya, hogy emlékezzünk Őrá és az Ő Fiára.

„Mennyei Atyánk szeretné, ha felidéznénk az Ő és Szeretett Fia jóságát, ám nem az Ő megelégedésükre, hanem amiatt a hatás miatt, melyet az efféle emlékezés miránk gyakorol. Az Ő kedvességükön eltűnődve kitágul a látószögünk és a megértésünk. Együttérzésükön elmélkedve alázatosabbá, imádságosabbá és állhatatosabbá válunk. […]

Minden alkalommal, amikor használjuk, a javunkra fordítjuk, vagy akár csak eszünkbe idézzük ezeket az ajándékokat, el kell gondolkodnunk azok áldozatán, nagylelkűségén és könyörületén, akik adják. Az adományozó iránti tisztelet többet idéz elő bennünk a puszta hálánál. Az Ő ajándékukon való eltűnődés át tud és át is kell hogy alakítson minket.” (Vö. Eltűnődni Isten jóságán és nagyságán. Liahóna, 2020. máj. 41–42.)

Mi ragadja meg a figyelmedet Renlund elder kijelentésében?

Az alapján, ami a leginkább kitűnik számukra, kérd meg a tanulókat, hogy egészítsék ki a következő kijelentést a naplójukban:

Azzal, hogy emlékezünk Mennyei Atya és Jézus Krisztus jóságára,…

A tanulók többféleképpen is kiegészíthetik a kijelentést. Néhány példa:

…kitágul a látószögünk és a megértésünk.

…alázatosabbá, imádságosabbá és állhatatosabbá válunk.

…átalakulhatunk (vagyis megváltozhatunk).

A tanulók válaszait felsorolhatod a táblán. Győződj meg arról, hogy a tanulók értik ezen áldások jelentését. Ennek az egyik módja az, hogy megkérdezed, hogy néz ki ezeknek az áldásoknak az elnyerése. Például milyen lehet imádságosnak vagy állhatatosabbnak lenni?
Szerinted miért vezet ilyen jelentős áldásokhoz az, ha emlékezünk az Úrra?
Hogyan tapasztaltad már meg a Renlund elder által megosztott igazságok bármelyikét?

Az Úrra való emlékezés segíthet szembenéznünk a kihívásokkal

A megígért föld elnyeréséhez az izráeliták egy kihívás előtt álltak. Az Úr azt mondta nekik, hogy maguknál hatalmasabb nemzeteket kell legyőzniük (lásd5 Mózes 7:1). Talán sok izráelitát nyugtalaníthatott az a tudat, hogy a nemzetek hatalmasabbak náluk.

Hogy segíts a tanulóknak a saját életükre vonatkoztatni a szentírásokat, megkérheted őket, hogy soroljanak fel a táblán olyan helyzeteket, amelyekkel jelenleg vagy a jövőben szembesülnek, és amelyekről tudják, hogy szükségük van hozzájuk az Úr segítségére.

Olvasd el az 5 Mózes 7:17–21-et és 8:2–4, 15-öt, hogy meglásd, mit akart az Úr, mire emlékezzenek az izráeliták, miközben a jövőbeli kihívásokkal foglalkoztak.

Hogyan segíthet, ha emlékezünk arra, hogy mit tett az Úr a múltban, amikor kihívásokkal nézünk szembe a jövőben?

Megkérheted a tanulókat, hogy soroljanak fel olyan helyzeteket, amikről tudják, hogy az Úr segített nekik vagy másoknak bennük a múltban. Ha megkértél tanulókat, hogy készüljenek fel, akkor ez jó alkalom lehet megkérdezni tőlük, mit tett értük az Úr az elmúlt héten.

Kérd meg a tanulókat, hogy mondják el, hogyan segíthet nekik az, ha emlékeznek arra, amit az Úr a múltban tett, amikor jelenlegi és jövőbeli nehézségekkel néznek szembe.

Hogyan emlékezhetünk az Úrra

Hogy segíts a tanulóknak átérezni a Mennyei Atyára és Jézus Krisztusra való emlékezés értékét, valamint felismerni az egyik módját annak, hogyan emlékezhetünk Őrájuk, bemutathatod az Ó, emlékezzetek, emlékezzetek! című videóbejátszást (1:28) az Evangéliumi könyvtárból. Megkérheted a tanulókat, hogy figyeljenek arra, mit tett Henry B. Eyring elnök az Első Elnökségből, hogy lássa az Úr kezét, valamint arra, hogy ez mit eredményezett.

1:34

Milyen hatással lehet rád, ha látod Isten kezét a mindennapi életedben?

Zárásként megkérheted a tanulókat, hogy írjanak le egy vagy két módot arra, hogy miként tudnának jobban emlékezni Mennyei Atyára és Jézus Krisztusra, és meghívni az életükbe az áldásaikat.

További források

Milyen figyelemelterelő tényezők okozhatják azt, hogy megfeledkezünk Istenről?

Henry B. Eyring elnök az Első Elnökségből ezt mondta:

„Az emlékezés mindig is azoknak jelentette a legnagyobb kihívást, akik bőséges áldásokban részesülnek. Azok, akik hűségesek maradnak Istenhez, védelmet élveznek, és boldogulnak. Ez annak az eredménye, hogy Istent szolgáljuk, és betartjuk az Ő parancsolatait. Azonban ezekkel az áldásokkal együtt jár a kísértés, hogy elfelejtsük, mi is ezen áldások forrása. Könnyen elkezdhetjük úgy érezni, hogy a nekünk adatott áldásokat nem egy szerető Istentől kaptuk, akitől függünk, hanem azok a saját képességeink eredményei. […]

Sajnos nem a gyarapodás az egyetlen oka annak, hogy az emberek elfeledkeznek Istenről. Akkor is nehéz lehet emlékeznünk Őrá, amikor az életünk nem megy valami fényesen. Amikor – mint oly sokaknak, nekünk is – szenvedést okoz a nyomasztó szegénység, győzedelmeskednek felettünk az ellenségeink, esetleg nem találjuk a gyógyírt a betegségeinkre, lelkünk ellensége elküldheti gonosz üzenetét, amely szerint nincs Isten, vagy ha létezik is, Ő nem törődik velünk. Ilyen esetekben a Szentlélek csak nehézkesen tudja az emlékezetünkbe idézni azt a számtalan áldást, amelyekben csecsemőkorunktól kezdve, és még a gyötrelmeink közepette is, életünk során részünk volt.” (Ó, emlékezzetek, emlékezzetek! Liahóna, 2007. nov. 67–68.)

Mi mást tehetünk még, hogy emlékezzünk Istenre?

Henry B. Eyring elnök az Első Elnökségből ezt tanította:

„A[z] …emlékezés kulcsa az, hogy elnyerjük társunkként a Szentlelket. A Szentlélek az, aki segít meglátnunk, hogy mit tett értünk Isten. És a Szentlélek az, aki segíthet meglátni azoknak, akiket szolgálunk, hogy mit tett értük Isten.” (Ó, emlékezzetek, emlékezzetek! Liahóna, 2007. nov. 68.)

Milton Camargo fivér a Vasárnapi Iskola Általános Elnökségéből kijelentette:

10:58

„Azzal, hogy veszünk az úrvacsorából, kijelentjük, hogy »őrá mindenkor emlékez[ünk]«. A mindig szó nagy jelentőségű. Kiterjeszti a Szabadító hatását az életünk minden részletére. Nemcsak az egyházi gyűléseken vagy a reggeli imánk közben emlékezünk Őrá, vagy akkor, amikor bajban vagyunk és szükségünk van valamire.

Igen, időnként elterelődnek a gondolataink. Felejtünk. Lankad a figyelmünk. A szövetségeink megújítása azonban azt jelenti, hogy mindig emlékezni akarunk a Szabadítóra; hogy megpróbálunk így tenni a hét során; valamint azt, hogy a következő héten az úrvacsora asztalánál újra elkötelezzük magunk Őmellette és újra Őrá összpontosítunk.” (Összpontosítsatok Jézus Krisztusra! Liahóna, 2023. máj. 65.)

Milyen példát mutatott a Szabadító az Istenre való emlékezésre?

Jeffrey R. Holland elnök a Tizenkét Apostol Kvórumából így szólt:

„Jézus egész lénye, teljes célja és öröme abban összpontosult, hogy megfeleljen az Atyjának és engedelmeskedjen az Ő akaratának. Úgy tűnt, mindig Őrá gondolt; úgy tűnt, hogy mindig Őhozzá imádkozott. Velünk ellentétben Neki nem volt szüksége válságra, és lesújtó események bekövetkeztére ahhoz, hogy a menny felé irányítsa a reményeit. Már ösztönösen, vágyódva tekintett arrafelé.” (Vö. Az Atyáktól megkívánt dolgok. Liahóna 1999. júl. 16.)

Kiegészítő tanulási tevékenységek

Az óra megkezdésének egy másik lehetséges módja

Képek bemutatása helyett kezdheted az órát azzal, hogy megkérdezed a tanulóktól: Milyen körülmények hatására emlékeznek sokan arra, hogy szükségük van Istenre az életükben?

Ezután megbeszélhetitek, hogy miért fordulnak az emberek nagyobb valószínűséggel Istenhez ezekben a pillanatokban, és miért fordulnak Őhozzá kisebb valószínűséggel más pillanatokban.

Az egyik módja annak, ahogyan az izráeliták emlékezni igyekeztek Istenre

Az Úrra való emlékezésről szóló beszélgetéshez hozzáfűzheted a következőket.

Tedd ki az alábbi képeket. Ezután kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el az 5 Mózes 6:5–9-et, és figyeljék meg benne, minek a megtételét adta az Úr parancsba az izráelitáknak. Ezután felolvashatod vagy összefoglalhatod a saját szavaiddal a következő bekezdéseket.

Az Úr e versekben található utasításai szerint az izráelitáknak mindig az elméjükben, a szívükben és az otthonuk ajtófélfáin kellett tartaniuk az Úr szavait. A zsidó közösségek szokásokat alakítottak ki ezek köré. Az egyik szokás az, hogy szentírásrészeket írnak pergamendarabokra, kis bőrdobozkába helyezve azt, melyet tfilinnek vagy imaszíjaknak neveznek. Ezeket a dobozkákat aztán a szíjjal a homlokukra erősítik, valamint a nem domináns kar felkarjának belső felére úgy, hogy a doboz a szív felé mutasson.

Egy másik szokás az, hogy pergamenre írnak több szentírásrészt egy mezuzának nevezett kis tartóba, melyet az otthonuk ajtókeretének a jobb oldalára függesztenek. Sok zsidó vallású ember még mindig naponta elmondja az esti és a reggeli ima részeként a Smá Jiszráél néven ismert szentírásszöveget (amely magában foglalja az 5 Mózes 6:4–5-öt is).

Hogyan emlékezhetünk az Úr szavára az otthonainkban?
Hogyan tarthatjuk az Ő szavát az elménkben és a szívünkben, amikor nem tartózkodunk otthon?
Milyen hatással lehetnek a cselekedeteitekre az arra irányuló erőfeszítéseitek, hogy következetesen emlékezzetek az Úrra?

Lehetséges élethelyzet a megértés elmélyítéséhez

Felhasználhatod a következő, vagy egy magadtól kitalált élethelyzetet, hogy segíts a tanulóknak jobban megérteni, milyen módokon emlékezhetnek Mennyei Atya és Jézus Krisztus jóságára. Kérd meg a tanulókat, hogy önállóan, párokban vagy kis csoportokban dolgozva válaszolják meg a kérdéseket.

Jocó szeret vasárnap istentiszteletre járni a családjával. De annyira lefoglalja az iskola, a munka és a sport, hogy a hét hátralévő részében gyakran nem gondol tudatosan Mennyei Atyára vagy Jézus Krisztusra. Ritkán ismeri fel azokat az áldásokat, melyeket Tőlük kap.

Hogyan segíthet Jocónak az, ha emlékezik Mennyei Atyára és Jézus Krisztusra, miközben a sűrű életével foglalkozik?
Neked mi segít emlékezni Mennyei Atyára és Jézus Krisztusra, amit Jocónak javasolhatnál?