Jézus így szól: „Jöjj haza, Izráel!”

Kr. e. 735 és 720 között az asszírok többször is megszállták Izráel északi királyságát, mely a tizenkét törzsből tíznek adott otthont, és az izráeliták ezreit hurcolták fogságba az Asszír Birodalom különböző részeibe. Ezek az izráeliták az „elveszett törzsekként” lettek ismertek, részben azért, mert elkerültek az otthonuktól és más nemzetek közé szórattak. De egy mélyebb értelemben is elveszettek voltak: idővel elveszítették az Isten szövetséges népeként való önazonosságukat.

Végül Júda déli királyságában is sokan elfordultak az Úrtól. Az asszírok megtámadták és meghódították e királyság nagy részét is, csak Jeruzsálem őriztetett meg csodálatos módon. Később, Kr. e. 597 és 580 között a babilóniaiak lerombolták Jeruzsálemet, beleértve a templomot is, és fogságba hurcoltak sokakat. Nagyjából 70 évvel később Júda egy maradéka visszatérhetett Jeruzsálembe és újra felépíthette a templomot, sokan azonban Babilonban maradtak.

Idővel az izráeliták az összes törzsből „szétszór[attak] mindenféle nemzetek közé” (Zakariás 7:14). Néhányakat az Úr más földekre vezetett el. Mások elhagyták Izráelt a fogság elől menekülve, illetve politikai vagy gazdasági okokból.

Ezeket az eseményeket Izráel szétszóratásának nevezzük. Számos okból kifolyólag fontos tudni a szétszóratásról. Először is, ez az Ószövetség egyik fő témája: sok ószövetségi próféta volt szemtanúja a lelki hanyatlásnak, mely Izráel szétszóratásához vezetett. Előre látták azt, és figyelmeztettek rá. Néhányan közülük még át is élték ezeket. Erre hasznos lehet emlékezni, amikor Ésaiást, Jeremiást, Ámóst és az Ószövetség végének egyéb prófétáit olvasod. Amikor Asszíriáról és Babilonról, bálványimádásról és fogságról, megsemmisülésről és egy majdani visszaállításról olvasol – ennek a háttérismeretnek a fényében tudni fogod, hogy miről beszélnek.

Izráel szétszóratásának a megértése segíteni fog abban is, hogy jobban értsd a Mormon könyvét, hiszen a Mormon könyve a szétszórt Izráel egyik ágának a feljegyzése. Ez a feljegyzés azzal kezdődik, hogy közvetlenül a babilóniai támadást megelőzően, körülbelül Kr. e. 600-ban Lehi családja elmenekül Jeruzsálemből. Lehi egyike volt azon prófétáknak, akik Izráel szétszóratásáról prófétáltak. Családja segített beteljesíteni ezt a próféciát azzal, hogy elvitték Izráelnek azt az ágát, amelyhez tartoztak, és elültették azt a világ másik felén, az amerikai földrészen.

Izráel szétszóratása azonban csak a történet egyik fele. Az Úr nem feledkezik meg a népéről, és nem is hagyja el őket teljesen, még akkor sem, ha azok elhagyták Őt. Az Izráel Isten általi szétszóratását illető számos próféciához számos ígéret is társult arról, hogy egy nap Isten majd egybegyűjti őket.

Ez a nap most van – napjainkban. Az egybegyűjtés már megkezdődött. 1836-ban, több ezer évvel azután, hogy Mózes egybegyűjtötte Izráel gyermekeit a Sínai-hegy lábánál, megjelent a Kirtland templomban, hogy Joseph Smithnek átadja „Izráelnek a föld négy részéből történő egybegyűjtésének… kulcsait” (Tan és szövetségek 110:11). Most azok irányítása alatt, akik ezeket a kulcsokat viselik, Izráel törzsei minden népből egybegyűjtetnek, ahová csak az Úr szolgái eljutnak.

Russell M. Nelson elnök ezt az egybegyűjtést úgy nevezte, hogy „a legfontosabb dolog, ami ma a földön zajlik. Semmi sem fogható ehhez nagyságrendileg, semmi sem fogható ehhez fontosságban, semmi sem fogható ehhez fenségességben. És ha úgy döntötök, ha akartok, akkor létfontosságú résztvevői lehettek ennek”.

Hogyan tudunk segítséget nyújtani? Mit jelent Izráel egybegyűjtése? Vajon azt jelenti, hogy a tizenkét törzset vissza kell állítani arra a földre, amelyen egykor laktak? Tulajdonképpen ennél sokkal nagyszerűbb, sokkal örökkévalóbb a jelentése. Amint azt Nelson elnök kifejtette:

„Amikor az egybegyűjtésről beszélünk, akkor egyszerűen ezt az alapvető igazságot jelentjük ki: Mennyei Atyánk gyermekei közül mindenki – a fátyol mindkét oldalán – megérdemli, hogy hallja Jézus Krisztus visszaállított evangéliumának üzenetét. […]

Ha bármikor bármi olyat teszel, amivel hozzásegítesz bárkit – a fátyol [bármelyik] oldalán – ahhoz, hogy szövetségeket kössön Istennel, és részesüljön az alapvető – keresztelési és templomi – szertartásokban, akkor Izráel egybegyűjtésében segítesz. Ez ilyen egyszerű.”

Ez Ésaiás szavaival élve „egyenként” (Ésaiás 27:12) történik, vagy ahogy Jeremiás jövendölte „egyet egy városból, kettőt egy nemzetségből” (Jeremiás 3:14).

Izráel egybegyűjtése azt jelenti, hogy Isten gyermekeit visszavisszük Őhozzá. Azt jelenti, hogy visszaállítjuk őket a szövetséges kapcsolatukba Ővele. Annak a „szent nép[nek]” az újbóli megalapítását jelenti, melynek megalapítását Ő oly régen felvetette (2 Mózes 19:6).

Olyan emberként, aki szövetséget kötött Istennel, Izráel házához tartozol. Egybegyűjtöttek téged, és te is egybegyűjtő vagy. A szövetséges nép több száz éves nagyszabású története a csúcspontjához közeledik, és te vagy az egyik kulcsszereplője. Most van az az időszak, amikor Jézus így szól: „Jöjj haza, Izráel!”

Ez az egybegyűjtők üzenete: Jöjj haza a szövetségbe! Jöjj haza Sionba! Jöjj haza Jézus Krisztushoz, Izráel Szentjéhez, és Ő hazavisz téged Istenhez, a te Atyádhoz.