Tartsd szem előtt: A szövetség. Jöjj, kövess engem! – Otthoni és egyházi használatra: Ószövetség, 2026 (2026).
A szövetség. Jöjj, kövess engem!: 2026.
Tartsd szem előtt
A szövetség
Az Ószövetség olvasása során gyakran találkozol majd a szövetség szóval. Napjainkban gyakorta úgy tekintünk a szövetségekre, mint szent ígéretekre Istennel, azonban az ókorban a szövetségek fontos részét képezték az emberek egymás közötti kapcsolatainak is. A saját biztonságuk és túlélésük érdekében az embereknek meg kellett tudni bízni egymásban, és a szövetségek e bizalom megalapozásának egyfajta eszközei voltak.
Így amikor Isten szövetségekről beszélt Énóknak, Noénak vagy Mózesnek, arra kérte őket, hogy lépjenek bizalmi kapcsolatba vele. Ezt a szövetséget az új és örökkévaló szövetségnek nevezzük, vagyis az ábrahámi szövetségnek – utalva Isten Ábrahámmal és Sárával kötött szövetségére, amelyet aztán megújított a leszármazottaival, Izsákkal és Jákóbbal (akit Izráelnek is neveznek). Az Ószövetségben egyszerűen csak úgy hivatkoztak rá, hogy „a szövetség”. Megfigyelheted majd, hogy az Ószövetség alapjában véve egy olyan nép története, akik e szövetség örököseinek tekintették magukat – a szövetséges népnek.
Az ábrahámi szövetség ma is nagy jelentőséggel bír, kiváltképp az utolsó napi szentek számára. Hogy miért? Mert mi is a szövetséges néphez tartozunk, függetlenül attól, hogy közvetlen leszármazottai vagyunk-e Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak. Ebből kifolyólag fontos megérteni, hogy mi is az az ábrahámi szövetség, és miként vonatkozik ránk napjainkban.
Mi az ábrahámi szövetség?
Ábrahám szeretett volna „még nagyobb követője le[nni] az igazlelkűségnek” (Ábrahám 1:2), így Isten szövetséges kapcsolatra hívta őt. Nem Ábrahám volt az első, aki erre vágyott és aki először részesült ilyen szövetségben. Elvégre ez egy örökkévaló szövetség volt. Ábrahám „[az] atyák áldásaira” törekedett (Ábrahám 1:2) – olyan áldásokra, melyek szövetség által lettek felajánlva Ádámnak és Évának, utánuk pedig azoknak, akik szorgalmasan törekedtek ezekre az áldásokra.
Isten Ábrahámmal kötött szövetsége csodálatos áldásokat ígért: örökségül szolgáló földet, nagyszámú utódokat, hozzáférést a papsághoz és a szertartásokhoz, valamint egy olyan nevet, melyet nemzedékeken át tisztelet övez majd. Azonban e szövetség középpontjában nemcsak az Ábrahám és a családja által elnyerendő áldások álltak, hanem azok az áldások is, amelyek ők maguk lesznek Isten többi gyermeke számára. „[Á]ldás leszesz… – jelentette ki Isten – és megáldatnak te benned a föld minden nemzetségei” (1 Mózes 12:2–3).
Kiváltságos helyzetbe kerültek-e Isten gyermekei között Ábrahám, Sára és a leszármazottaik e szövetségnek köszönhetően? Csak abban az értelemben, hogy kiváltság megáldani másokat. Ábrahám családjának a feladata volt az, hogy „minden nemzetnek elvi[gyék] ezt [a szolgálattételt] és papságot”, és megosszák „az evangélium áldásai[t], amelyek a szabadulás, méghozzá az örök élet áldásai” (Ábrahám 2:9, 11). Isten szövetséges népének lenni nem azt jelentette, hogy jobbak voltak másoknál; azt jelentette, hogy kötelességük volt segíteni másoknak jobbá válni.
Ez a szövetség volt az az áldás, amelyre Ábrahám annyira vágyott. Miután elnyerte, Ábrahám így szólt a szívében: „Szolgád buzgón keresett téged; most rád találtam” (Ábrahám 2:12).
Ez több ezer évvel ezelőtt volt, azonban e szövetség visszaállíttatott napjainkban, és jelenleg is beteljesedik Isten népének az életében. A szövetség beteljesedése lendületet nyer az utolsó napokban, amint Isten munkája előrehalad, megáldva a családokat világszerte. Továbbá a részese lehet bárki, aki Ábrahámhoz hasonlóan szeretne még nagyobb követője lenni az igazlelkűségnek, illetve bárki, aki őszintén keresi az Urat.
Mit jelent számomra az ábrahámi szövetség?
Te is a szövetség gyermeke vagy. Amikor megkeresztelkedsz és amikor veszel az úrvacsorából, szövetséget kötsz Istennel. A templom szent szertartásaival pedig elnyered a szövetség teljességét.
E szövetségek és szertartások által Isten népévé válunk. Őhozzá vagyunk kötve, örök kötelékkel. „Amikor szövetséget kötünk Istennel – tanította Russell M. Nelson elnök –, örökre elhagyjuk a semleges területet. Isten nem fogja feladni a kapcsolatát azokkal, akik ilyen köteléket alakítottak ki Ővele. Sőt, mindazok, akik szövetséget kötöttek Istennel, különleges szeretethez és irgalomhoz juthatnak. […] Az Istennel kötött szövetségünk miatt Ő soha nem fárad bele abba, hogy segítsen nekünk, és soha sem merítjük ki az Ő irgalmas türelmét irántunk.” Ezt látni fogod Isten szövetséges népének a történetében az Ószövetségben, és a saját életedben is az Ő szövetséges gyermekei egyikeként.
Be Not Afraid [Ne félj]. Készítette: Dan Wilson
Ez az a becses tudás, melyben azért részesülhetünk, mert Joseph Smith prófétán keresztül visszaállíttatott az ábrahámi szövetség. Így hát, amikor szövetségekről olvasol az Ószövetségben, ne csak Isten Ábrahámmal, Izsákkal és Jákóbbal való kapcsolatára gondolj. Gondolj a te saját kapcsolatodra is Ővele. Amikor a megszámlálhatlan utódokról szóló ígéretről olvasol, ne csak azokra a milliókra gondolj, akik ma Ábrahámot hívják az atyjuknak. Gondolj Isten neked szóló ígéretére az örökkévaló családokról és örökkévaló növekedésről. Amikor az örökség földjéről szóló ígéretről olvasol, akkor ne pusztán az Ábrahámnak ígért földre gondolj. Gondolkozz el magának a földnek is a celesztiális rendeltetésén: egy örökség, amely megígértetett a „szelídeknek”, akik „az Urat várják” (Máté 5:5; Zsoltárok 37:9, 11). Amikor pedig arról az ígéretről olvasol, hogy Isten szövetséges népe megáldja majd „a föld összes családj[át]” (Ábrahám 2:11), ne kizárólag Ábrahám vagy a tőle származó próféták szolgálatára gondolj. Arra is gondolj, amit Jézus Krisztus szövetséges követőjeként te tehetsz azért, hogy áldás legyél a körülötted élő családok számára.